Az Egyetem kutatói nagy számú fenyőminta egész éven át történő megfigyelése alapján megállapították, hogy bár a klorofill molekulák télen is elnyelik a fényenergiát, a fagypont alatti hőmérséklet azonban leállítja a biokémiai reakciókat, és megakadályozza a fotoszintézis további működését, azaz a fényenergia kémiai energiává történő átalakítását.

örökzöld télen

A fotoszintézis egy hibája teszi lehetővé, hogy az örökzöld ágakat télen is megcsodálhassuk – fotó: Pixabay

Normális körülmények között a fotoszintézis mechanizmusa két részre oszlik, és a fényenergia elnyelése, illetve annak átalakítása egymástól elkülönítve megy végbe. Téli időszakban viszont az úgynevezett tilakoid membrán, a kétfajta fotorendszer helye átalakul, így a két rendszer egymással fizikailag érintkezve egy sajátos „rövidzárlatot” hoz létre. Alacsony hőmérsékleten ez védi meg a tűlevelek klorofill-tartalmát és azok épen maradását. A kutatások eredményeit a Nature Communications folyóiratban közölték.

Végső soron tehát az egyébként tökéletesen működő fotoszintézisnek egy hibája teszi lehetővé, hogy a zölden maradó fenyőfákat télen (behavazva) is megcsodálhassuk.