Ezekre már most egyre nagyobb az igény, írja a Greendex. Az Európai Unió megújuló energia-irányelve is lehetővé teszi, hogy hogy biodízelt ne csak növényi nyersanyagokból lehessen előállítani, hanem állatokból is. Az elmúlt években az erősödő kereslet nyomán bővült is az állati zsiradékok ilyen módon történő felhasználása.
A feldolgozás után kapott bioüzemanyagot fosszilis alapú dízelhez keverve leginkább a teher- és személyautók használják. A modellek szerint a klímacélok eléréséhez az évtized végéig a 2022-es érték több, mint kétszeresére kellene emelni általában a biodízel-felhasználást, amihez az állati zsír alapú bioüzemanyagok is nagymértékben hozzájárulhatnak, az ezek iránti kereslet pedig csaknem megháromszorozódhat 2021 és 2030 között. Jókora üzleti lehetőségről van szó, amit jelez a nagy olajvállalatok aktivitása is.
Az EU irányelvei már most sem tiltják az állati zsiradék ilyen célú felhasználását – fotó: pixabay
Az állati zsiradékok esetében olyan hulladékokról van szó, amelyek melléktermékként mindenképpen képződnének, viszont az általuk jelentett nagy fertőzésveszély miatt nem alkalmasak emberi élelmiszer, állati takarmány célú, vagy olyan egyéb felhasználásra, mint például kozmetikai cikkek (szappan) készítése. A vonatkozó uniós szabályozás szerint ez nem csak az ipari nagyságrendű termelésben érintett állatok tetemeit jelentheti, hanem kiterjed a kedvtelésből tartott, az állatkerti állatokra és a cirkuszi állatokra is, sőt, ide tartoznak a szennyvízkezelés során begyűjtött tetemek, illetve a trágya is.
Azonban ez se hozná el az üdvös örökérvényű megoldást. Ugyanis lényegében nem vágnak le elég állatot a világon ahhoz, hogy kielégítsék az ilyen eredetű bioüzemanyag iránti igényt. Ha pedig a kereslet tovább erősödik, akkor olyan alternatívák után kell nézni, mint például a trópusi esőerdők irtásával járó pálmaolaj-termelés. És ezzel vissza is értünk oda, ahonnét elindultunk...
Van alternatíva, ami mi más is lehetne, mint a rovarlárva. Valakik nagyon erőltetnék ezt a vonalat... – fotó: pixabay
További negatív következményként az ebben érdekelt piaci szereplők gazdaságilag érdekeltté válhatnak a magasabb minőségű állati zsiradékok leminősítésében és bioüzemanyag célú felhasználásában, s ez itt is felvetheti az „étel- vagy bioüzemanyag"-dilemmát, ami már megtörtént például a bioetanolhoz szükséges alapanyag termelése kapcsán.
Alternatív nyersanyagforrások azonban (természetesen...) az állati biodízel tekintetében is rendelkezésre állnak. Ilyen például a nem hasznosuló élelmiszer- (vagy egyéb szerves) hulladék légylárvákkal történő feletetése, majd a „csontik" olajjá alakítása üzemanyag-előállítás céljából. A házilégy és a fekete katonalégy nagyon hatékonyan dolgozzák fel az elpazarolt élelmiszert, majd lárváikból akár állati takarmány, akár biodízel készítéséhez felhasználható olaj gyártható, miközben ezáltal megakadályozható jelentős mennyiségű, agresszív üvegházhatású metán felszabadulása is.
