Napjainkban az élőhelyek eltűnése, területük csökkenése és degradálódása mellett az egyik legnagyobb veszélyt a természetes életközösségekre az idegenhonos inváziós fajok terjedése jelenti.
Mi számít inváziós fajnak?
Inváziósnak nevezzük azokat az idegenhonos fajokat, amelyek a természetes elterjedési területükön kívül is előfordulnak, ott képesek stabilan megtelepedni. Térhódításukkal a természetes életközösségeket veszélyeztető fajoknak nevezhetőek, amelyek minden esetben emberi közvetítéssel jutnak el természetes elterjedési területeiken kívülre.
E fajok elsősorban Észak-Amerika és Ázsia mérsékelt övi régióiból származnak. A fajok a sikeres megtelepedés után csak akkor válnak invázióssá, ha van olyan tulajdonságuk, ami erre alkalmassá teszi őket. Ilyen lehet például a gyors szaporodó-képesség, a környezeti feltételekkel szembeni tág tolerancia vagy éppen az agresszivitás (termeszetvdelem.hu)
Ezen fajok terjedésének ráadásul nagy segítségére van a globalizáció, a világ minden tájára elérő turizmus és a kereskedelem.
Ismert inváziós fajok Magyarországon
- Közönséges selyemkóró (Asclepias syriaca): észak-amerikai eredetű, és kimondottan agresszíven terjeszkedő évelő gyom, amely egyébként kiváló mézelő, de sajnos kiszorítja az őshonos fajokat, megtelepszik a gabonafélék, haszonnövények között, és gyakorlatilag kiirthatatlan.
Közönséges selyemkóró – Fotó: Pixabay
- Mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima): gyors növekedésű, Kínából származó lombhullató fa, amely ma hazánk egyik legkártékonyabb özönfájának számít. Akár 20 méter magasra is megnőhet.
- Kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum): bár nem a legelterjedtebb özönnövények között tartjuk számon, mégis fontos tudni róla, ugyanis a növény érintése súlyos égési sérüléseket okoz. Cikkünk az agresszívan terjedő növényről ITT olvasható.
Kaukázusi medvetalp – Fotó: Ughy Péter
- Naphal (Lepomis gibbosus): eredeti előfordulási területe Észak-Amerika keleti része, Kanadától egészen Mexikóig. Európába először 1887-ben hozták be akváriumi díszhalként, ma már eltrejedt a természetes vizekben. Túlszaporodása esetén ikra- és ivadékpusztításával, agresszív territoriális viselkedésével okozhat természetvédelmi kárt.
Naphal – Fotó: Shutterstock
- Fekete törpeharcsa (Ameiurus melas): idén július 12-én felkerült a fekete törpeharcsa is az Európai Unió egész területén veszélyes idegenhonos fajok listájára. Magyarországra 1980-ban érkezett meg Olaszországból a dinnyési tógazdaságba.
- Pézsmapocok (Ondatra zibethicus): Észak-Amerika területén őshonos, Európába prémje miatt telepítették be. 1905-ben szöktek meg az első példányok egy csehországi telepről, majd fokozatosan meghódította Európát.
- Harlekinkatica (Harmonia axyridis): őshazája Ázsia, eredeti elterjedési területe Kazahsztántól Japánig, illetve Dél-Szibériától Dél-Kínáig, Vietnámig terjed. Hatékony ragadozóbogár, irtja a levélteteveket, üvegházi biológiai védekezési eszközként került Európába. Viszont hatalmas károkat képesek okozni a gyümölcsösökben.
Harlekinkatica – Fotó: Shutterstock
Milyen károkat okoznak az inváziós fajok?
- Egyre nagyobb területeket hódítanak meg, ezzel kiszorítják az őshonos növényeket és állatokat és átformálják a környezetet.
- Árnyékolással, tápanyagelvonással gátolják az őshonos növények fejlődését.
- Szintén az eredeti növényflóra fejlődésére van negatív hatással a növekedést és/vagy szaporodást gátló anyagok kibocsátása.
- Beszennyezhetik az őshonos növényfajok genetikai anyagát azzal, hogy más fajokkal kereszteződnek.
- Az őshonos növényfajok kiszorításával pedig az őshonos állatvilág táplálékbázisát is csökkenthetik.
- Egyes fajok más fajok egyedeinek elfogyasztásával, betegségek terjesztésével, míg mások az azokkal való versengéssel akár ugyanazon táplálékforrás, szaporodó- vagy pihenőhely elérése, használata érdekében, vagy éppen a fajok közti kereszteződéssel okoznak károkat.
Jogi szabályozás
Az Európai Unió rendelettel szabályozza az idegenhonos inváziós fajok elleni közös és egységes fellépést. Az Európai Parlament és a Tanács 2014. október 22-i 1143/2014/EU rendelete az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről 2015. január 1-jén lépett hatályba, és minden tagállamban – így Magyarországon is – közvetlenül hatályos és közvetlenül alkalmazandó.
