Szárazföldjeink 40 százaléka száraz éghajlatú, melyen a legeltetés rengeteg ember számára jelenti a megélhetést: élelmet, menedéket, anyagi bevételt. A változó klímánk azonban erre az ágazatra nézve is hatalmas kihívást jelent – írja az ng.24.hu.

Egy nemzetközi kutatás azt vizsgálta meg, miként hat a klímaváltozás a legelés, legeltetés nyújtotta ökoszisztéma-szolgáltatásra. A kutatók ennek során megállapították:

a vadállatok és a háziállataink legelése alapvetően pozitív hatású, ám az új klímában ez negatívvá alakulhat.

legelő

A vadállatok és a háziállataink legelése alapvetően pozitív hatású – fotó: Pixabay

A legelés számos pozitív hatása – a talajok tápanyagtartalma, a rajta növekvő növények mennyisége és minősége, a szénmegkötés stb. – annak az evolúciós nyomásnak a hatására jött létre, amit maguk a legelő állatok fejtettek ki. Azokon a területeken, amelyeken sok faj él, e hatások rendkívül pozitívak, azonban egy melegebb klímán megváltozik a helyzet.

Az, hogy a klíma milyen hatással van a talajra, a biológiai sokféleségre, az ökoszisztéma-szolgáltatásokra, nagyban függ a legelés, legeltetés mértékétől. Például a talaj széntartalma csökken és nő az erózió akkor, ha a klíma melegebb, de csupán akkor, ha túl nagy a legelés miatti nyomás a környezeten.

A hűvösebb éghajlatú száraz élőhelyeken, ahol nagyobb a biodiverzitás, a legeltetésnek csak pozitív hatásai voltak, ezzel szemben a melegebb, fajszegényebb élőhelyeken negatívak. Ahol többféle növényevő legel, ott nő a szénmegkötés, aminek a klímavédelem szempontjából igen nagy jelentősége van.