Talajegészség és talajerő – nemcsak szakmai fórumokon, de a mindennapi, talajjal kapcsolatos kommunikációnkban is gyakran utalunk ezekre a fogalmakra. Használjuk őket, és mindinkább mindannyiunk számára azonos jelentéstartalommal bírnak ezek a szavak. Ugyan több megközelítése is létezik a talajegészség fogalmának, de ha elfogadjuk a legáltalánosabbat – miszerint a talaj azon képessége, hogy funkcióit megtartó élő ökoszisztémaként tud működni –, akkor könnyen beláthatjuk, hogy a talajegészség nem más, mint az aktív talajélet megléte.
Habár az egészséges, termékeny talajt fizikai, kémiai és biológiai paraméterek együttesen határozzák meg, amennyiben az aktív talajélet jeleit tapasztaljuk, úgy valószínűsíthető, hogy a fizikai és kémiai tulajdonságok sem lehetnek nagyon rosszak.
Leegyszerűsítve: van szerves anyag, van levegő, van víz, és adott egy szerkezet, ami ezek megtartását, elérhetőségét lehetővé teszi. A képlet első hallásra ilyen egyszerűnek tűnik!
A talajegészség nem más, mint az aktív talajélet megléte – fotó: Phylazonit Kft.
Azonban, ha egy kicsit „mélyebbre ásunk”, szembetaláljuk magunkat egy olyan bonyolult, számtalan tényező által befolyásolt rendszerrel, amit még felfogni sem igazán tudunk.
Ha belegondolunk, hogy a talaj élőlényeinek legalább 95%-át még fel sem fedeztük, és a már ismertek kapcsolatairól, az ökoszisztémában betöltött szerepéről is nagyon keveset tudunk, könnyen belátható, hogy az egyenlet majdhogynem végtelen ismeretlenné válik.
A talajban élő mikro- és makroszervezetek (baktériumok, mikorrhiza gombák, szaprofita gombák, protozoák, fonálférgek, atkák, giliszták) milliárdjainak élettevékenysége járul hozzá a talaj tápanyag- és víztároló, tápanyagszolgáltató és pufferelő képességének kialakításához és fenntartásához.
A talaj összes élőlényét vizsgálva a talaj mikroorganizmusai kulcsszerepet játszanak – már csak egyedszámukat és fajszámukat tekintve is – a talajegészség fenntartásában. Elsődleges szerepük van a tápanyagok körforgásában, az állati és növényi maradványok lebontásában, valamint a szennyező vegyületek méregtelenítésében.
Nem nehéz belátni, hogy ha ebből a rendszerből fontosabb fajok, csoportok kiesnek, annak hatása lesz a talaj teljes ökoszisztémájára, ami pedig kihat a talaj termékenységére, egészségére is. Nagyon nehéz megvizsgálni vagy akár szimulálni is, hogy mi történik, ha egy fajcsoport kiesik a rendszerből, hiszen az is lehet, hogy mások veszik majd át a helyét.
Mindazonáltal vannak tudományos vizsgálatok és adatok arra nézve, hogy egy-egy tényező hogyan változtatja meg a talaj mikrobiális közösségeit. Például a megnövekedett szervetlen nitrogén hatására az erre érzékeny nitrifikáló baktériumok száma erősen visszaesik, mint ahogy a szerves szén csökkenésével nagyon sok hasznos gomba vagy aktinobaktérium (actinomycetes) sem találja meg az életfeltételeit.
A Debreceni Egyetemen már a nyolcvanas évektől születtek olyan eredmények, amelyek megmutatták, hogy a monokultúrában termesztett kukoricában az összbaktériumszám hogyan csökken mondjuk milliárdos grammonkénti csíraszámról milliósra, vagyis ezredrészére! A vizsgálatok szerint a nitrogénkötő és a cellulózbontó mikroorganizmusok száma csökken leginkább a helytelen agrotechnikai gyakorlatok során.
A talaj összes élőlényét vizsgálva a talajmikroorganizmusai kulcsszerepet játszanak –már csak egyedszámukat és fajszámukattekintve is – a talajegészség fenntartásában – fotó: Phylazonit Kft.
Hasonló vizsgálatok mutattak rá arra is, hogy egyes peszticidek miként változtatják meg a talajélőlények arányát és számát. A peszticidek közül értelemszerűen a fungicidek pusztítják legerőteljesebben a talaj mikrobiális élőlényeit.
Az egészséges talajt és talajtermékenységet kialakító talajbiomra, talajélőlényekre nagyon sok degradációs folyamat hat – az említett peszticidhasználattól kezdve a talajsavanyodáson át a szikesedésig.
Úgy tűnik azonban, hogy egyik sem olyan mértékben, mint a szerves anyag csökkenése. Igazán erőteljesen és hosszú távon a táplálékként és energiaként szolgáló szerves szén hiánya hat leginkább a mikroorganizmusokra. A talaj szervesanyag-csökkenésének legerőteljesebb kiváltója az erózió és a forgatásos talajművelési technológiák. Az elsődleges cél tehát a szervesanyagtartalom megőrzése a talajban bármilyen módon.
A biológiai megoldások – mint amilyen például a hasznos mikroszervezetek használata a növénytermesztésben – már napjainkban is több területen az integrált technológiák részei. Látjuk azonban azt is, hogy ez a terület óriási innovációs lehetőségeket rejt: ma még kevésbé ismert felhasználási területeken lehetnek segítségünkre ezek a hasznos mikroszervezetek, például a növények stressztűrésének, UV-ellenállóságának, nehézfémterheltség-csökkentésének és tápanyaghasznosítási képességének fokozásában.
Hajszálgyökerekre oltott baktériumtömeg – fotó: Phylazonit, Klement Nikolett
Ezek nem utópisztikus ábrándok – már ma is rendelkezésünkre állnak olyan törzsek és termékek, amelyek a gyökerek körüli talaj vízpotenciáljának növelésével védenek az aszálytól, szimbionta kapcsolatban nagy mennyiségű nitrogént kötnek, felvehetetlen foszfort, káliumot és mikroelemeket oldanak és juttatnak a gyökerekhez, betegségekkel szembeni rezisztenciát erősítenek, patogén mikro- és makroszervezetektől óvják a gyökereket, valamint vegyi szennyeződéstől tisztítják a talajt.
A jövő innovatív technológiáinak egy része már ma is rendelkezésre áll, a kutatók, fejlesztők és a gazdálkodók közös érdeke, hogy megismerjük őket!
A Phylazonit új generációs termékei a talajból fertőző patogén gombák elleni védekezésben, a talaj szerkezetének javításában, valamint a jobb és hatékonyabb tápanyag-gazdálkodásban egyaránt kínálnak megoldásokat a gazdálkodóknak. A Phylazonit technológia alkalmazásával a termésstabilitás és a költséghatékony termelés jól megalapozható.
Keresse a Phylazonit tanácsadóit bizalommal!
Indexkép: Phylazonit Kft.
 |
Ez a cikk a 10 pontos talajgyakorlatok Agroinform TechMag-ban jelent meg. A TechMag az Agroinform új, interaktív magazinja, amit itt tudsz végiglapozni, az előző számokat itt olvashatod el:
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
