Térképet készítettek az inváziós növények terjedéséről

Az inváziós növények elterjedése olyan természeti veszélyt okoz, ami a vulkánkitörésekhez, a földrengésekhez, a bel- és árvizekhez hasonlítható.  A szegedi egyetem kutatói térképet készítettek azon nem őshonos növények erőszakos térnyeréséről, amelyek amellett, hogy előidézhetik különböző betegségek kialakulását (allergia), a természeti károkban is szerepük van – írja a novenyvedoszer.hu.

Az Alföldön igen elterjedt még a selyemkóró, ami elszívja a nedvességet a növények elől – fotó: pixabay.com

Létezik olyan fajtája az inváziós növénynek, amelyik már évszázadok óta itt él közöttünk

A Szegedi Tudományegyetem Geoinformatikai, Környezeti- és Természetföldrajzi Tanszékének docense, Szilassi Péter, a térkép készítője meg is nevezte az egyik legismertebbet, a gyalogakácot, amely a hullámterekben az ár levonulását lassítja és intenzívebbé teszi feltöltődését a hullámtérnek, ezzel fokozva az árvízveszélyt. Elmondta, ezért nem csak a töltésmagasításban kellene gondolkodni folyton, – hiszen nem lehet az egekig húzni a töltéseket – hanem ki kellene takarítani a hullámtereket.

Bálványfa: sokkal inkább irtani kellene, nem pedig ültetni

Azokat a növényeket tekintjük inváziósnak, amelyek egyre nagyobb területeket foglalnak el, és ezzel az őshonos fajokat veszélyeztetik. Bebizonyosodott, hogy a területfoglalásban sokkal sikeresebbek az őshonos fajoknál és azzal is gazdasági károkat okoznak, hogy bekerülnek a szántóföldi művelésbe és terméskiesést eredményezhetnek.

"Jelentős részben gyomnövényekről van szó, de másik oldalról hasznuk is van, hiszen a városi, extrém magas hőmérsékletet csökkentik. Létezik egy-két pozitív adottságuk még, viszont összességében sokkal nagyobbak azok a károk, amelyeket okoznak. Az egyik legismertebb ezek közül a bálványfa, amely képes szétfeszíteni a gyökerével a közműveket, sőt olyan mérgeket is termel, amelyek elpusztítják a közelben található növényeket. Ezt nevezzük alleopátiás hatásnak" – fogalmazott Szilassi Péter, aki szerint nem kellene megbarátkozni azzal a ténnyel, hogy ezek a növények elterjednek, mert a jelenlétüket természeti veszélynek lehet nevezni.

Térképen követhető, hogy mekkora a veszély

A bálványfa a városokban terjed, a gyalogakác a hullámterekben a hordalék felhalmozódását növelve árvízveszélyt okoz. Az Alföldön igen elterjedt még a selyemkóró, ami elszívja a nedvességet a növények elől.

"Az akác az erdeink egynegyedét teszi ki, ezért ha ezt korlátoznánk és meghatározott parcellákban ültetnénk, majd leváltanánk másik fafajtára, akkor minden rendben lenne. A spontán terjedése, vagyis elszabadulása természetvédelmi károkat is okozhat és a talajt is tönkre teszi" – mondta az egyetemi docens.

A szegedi geográfusok ezért olyan térképet készítettek, amelyen ezeket a növényeket feltüntették. Az uniós statisztikai adatbázis Magyarországon több ezer földfelszíni pontban három évente vizsgálja a táj képét és fotókat készít, amelyek alapján azonosítottak öt fajt: a selyemkórót, a bálványfát, az ezüstfát, az aranyvesszőt és gyalogakácot. Azt vizsgálták, hogy ezek mennyire vannak jelen a területeken. Mint kiderült az előfordulásuk akár három évente is változik – azaz a térképen nyomon lehet követni azt, hogy hogyan terjednek a növények. Ez egyfajta prognózist ad a mezőgazdászok, és a természetvédelmi szakemberek számára, jelezve, hogy mekkora a veszély.