A természetes ökoszisztéma a vártnál gyorsabban és érzékenyebben reagál a klímaváltozásra - áll az Atomki közleményében. Tóth-Hubay Katalin a debreceni Atommagkutató Intézet kutatónőjének részvételével zajlott vizsgálatok eredményeit a Nature folyóiratban osztották meg.
A vízen úszó fúrótorony segítségével történik a mintavétel a Hämelsee tó közepén. Minél mélyebben fúrnak le az iszapba, annál régebbi korokig lehet visszatekinteni – fotó: Stefan Engels
Lehetővé válik a napjainkban zajló klímaváltozás hatásainak előrejelzése
A kutatók a tanulmányban bemutatott vizsgálatokat a németországi Hämelsee tóból vett üledékminták segítségével végezték, ezeket hasonlították össze és értelmezték együtt korábbi minták eredményeivel Európa azon részeiről, amelyeket a legutóbbi jégkorszak idején hó és jég borított.
A mostani munka keretében összesen 18 méternyi üledékréteget vetettek alá alapos és komplex vizsgálatoknak. Eredményeik alapján a Hämelsee jól megőrizte a tóban élő növények és állatok mikroszkopikus és makroszkopikus maradványait, a közvetlen közeléből és távolabbi területekről belekerült szerves és szervetlen anyagokat.
A növényi maradványok közül külön kiemelendők a különböző pollenek, amik nagyon jól ellenállnak mindenféle külső hatásnak, így azonosíthatóan megőrzik az egykori virágos növények fajtáit.
15 ezer évig lehetett visszatekinteni
Ilyen módon a tó keletkezési idejéig, azaz az utolsó jégkorszak utánig, mintegy 15 ezer évig lehetett visszatekinteni. Az üledékrétegek a fa évgyűrűihez hasonlóan részletgazdag rétegződésben őrzik meg a múlt eseményeit, így elemzésükkel nagy időfelbontásban lehet következtetni a klimatikus viszonyokra és az élővilág alakulására.
A fúrással felszínre hozott hosszú, henger alakú furatmagot hosszában kettévágják, majd elkezdődnek a vizsgálatok. Jól látszanak a régmúltban lerakódott, évenként és évszakonként eltérő színű üledékrétegek – fotó: Willem van der Bilt
Az üledékrétegek kor szerinti azonosítása háromféle módon történt
Egyrészt radiokarbon vizsgálattal, ebben vett részt a debreceni Atommagkutató Intézet (ATOMKI) kutatónője. Másrészt a finom rétegzettségre alapozva a faévgyűrűkhöz hasonló leszámolási módszerrel, harmadrészt pedig ismert időpontokban történt vulkánkitörésekből származó hamurétegek beazonosításával.
Az élővilág rendkívül gyorsan és érzékenyen reagál a külső hatásokra
Ezen módszerek egymással egybehangzó eredményeket adtak ebben a kutatásban, így igen pontos korokat lehetett rendelni az üledékrétegekhez. Ez a precíz korolás elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a múltban rendkívül gyorsan lezajló, tehát nagyon rövid időszakot érintő változások hatását vizsgálni lehessen.
A jégkorszakot követő felmelegedés során ismét egy hirtelen lehűlés következett be kb. 12 820 évvel ezelőtt. Az üledékminta növényi maradványai és rovardarabjai azt mutatják, hogy a tó és környékének élővilága azonnali változással válaszolt erre a lehűlésre. Ugyanezt az eredményt adják és ezzel egyidejű változásokat mutatnak az Északnyugat-Európa más helyeiről származó adatok. Mindez azt jelzi, hogy az élővilág rendkívül gyorsan és érzékenyen reagál a külső hatásokra, így a klíma átalakulására is.
