Tudod mi az élelmiszerek vízlábnyoma? Nos, ez egy olyan mérőszám, amely egyre nagyobb jelentőséggel bír a globális vízhiány fokozódása miatt. A vízlábnyom mértéke azt mutatja meg, hogy hány liter víz szükséges az adott termék egységnyi mennyiségének előállításához.
A zöldségfélék vízlábnyoma alacsonyabb a húsokénál — fotó: pixabay.com
Csökken a fogyasztható víz mennyisége
Bár a Földünk több mint 70%-át víz borítja, ebből emberi fogyasztásra, vagy öntözésre alkalmas édesvíz mindössze alig 2%. A fogyasztható víz mennyisége egyre csökken a környezetszennyezés és a helytelen gazdálkodás miatt. A szakemberek hosszú évek óta kongatják a vészharangot figyelmeztetve a világot a víztakarékosság és a környezetvédelem fontosságára.
Az ember hatással van a környezetére: tevékenységeivel, az általa előállított anyagokkal és a nap, mint nap termelt hulladékával, az őserdők irtásával rövid- , közép és hosszú távon is otthagyja az ökológiai lábnyomát sok esetben visszafordíthatatlan módon.
Mi a vízlábnyom?
Ma már az ökológiai lábnyom mellett a szén- és vízlábnyommal is foglalkoznak, hiszen bárminek az előállításához, amit használunk, viselünk, vásárolunk, vagy megeszünk, víz kell. A vízlábnyom jelzi mindazt a felhasznált vízmennyiséget, amennyit az egyén, a közösség vagy egy üzletág közvetlenül elfogyaszt és amennyit közvetve az előállított termékek, igénybe vett szolgáltatások előteremtéséhez elhasznált.
Természetesen nemcsak a termékek, hanem a fogyasztók vagy az országok vízlábnyomát is lehet mérni annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen a termelés során felhasznált víz mennyiségét. Megdöbbentő adatok derülnek ki akkor, amikor a leggyakrabban fogyasztott zöldségek, gyümölcsök és más élelmiszerek „vízlábnyomát " megismered.
- alma - egy átlagos nagysággal rendelkező 15 dkg-s alma megtermeléséhez 125 liter víz kell, egy pohár (2 dl) almalé előállításhoz pedig 230 liter
- banán - egy 20 dkg-s banán vízlábnyoma 160 liter. A világ legnagyobb banántermesztő országában, Indiában egy kiló banán megtermeléséhez átlagosan 500, míg világátlagban 790 liter vizet használnak.
- marhahús - egy kg marhahús előállításához 15 400 liter víz kell; ennek 99 százaléka az állat táplálásához szükséges
- sör - az árpából készült sörök gyártásához 1420 liter vízre van szükség kilogrammonként; egy pohár sör vízlábnyoma így 74 liter
- kenyér - egy 1 kg-os búzakenyér elkészítéséhez 1827 liter víz kell; aminek a 80 százaléka a lisztgyártáshoz szükséges.
- vaj - egy kg tehéntej előállításához 940 liter víz kell, és 1 liter tejből 50 g vajat lehet előállítani, így a vaj vízlábnyoma 5550 liter kilogrammonként
- káposzta - a káposzta vízlábnyoma 280 liter kilogrammonként, ám az egyes országok között nagy különbségek lehetnek: Kínában például 370 liter víz kell 1 kg káposzta megtermeléséhez, Japánban viszont csak 130 liter.
- sajt - a tehéntejből készült sajt előállításához 5060 liter vízre van szükség kilogrammonként
- csirkehús - egy kg csirkehús megtermeléséhez 4330 liter víz kell. Csirketenyésztéshez 1996 és 2005 között világszerte 255 ezermilliárd liter vizet használtak fel évente, amely a hústermeléshez szükséges összes víz 11 százaléka
- kávé - 1 csésze kávéhoz 140 liter vízre van szükség, ebben benne van a kávécserje nevelése feldolgozása, szállítása és az ahhoz szükséges víz mennyisége.
- 1 kg rizs előállításához 10-szer annyi víz szükséges, mint 1 csésze kávéhoz, de majdnem 10-ed annyi mint 1 kg marhahúshoz
Egy kg marhahús előállításához 15 400 liter víz kell; ennek 99 százaléka az állat táplálásához szükséges — fotó: pixabay.com
A vízlábnyom kék-, zöld- és szürke vízből tevődik össze - de mit jelentenek ezek a fogalmak?
A zöld vízlábnyom elsősorban az esőből származó és elpárolgott vizet jelenti és különösen fontos a mezőgazdasági, kertészeti és erdészeti termékek esetében. Ez az a csapadékmennyiség, ami a termőtalaj gyökérzónájába jut, majd onnan elpárolog, vagy a növények felszívják,nagyrészt elpárologtatják, kis részben a szöveteikbe beépítik.
A kék vízlábnyom olyan víz, amelyet felszíni vagy felszín alatti vízkészletekből származtattak. A szürke vízigény az az édesvíz mennyiség, amely ahhoz kell, hogy a szennyező anyagokat asszimilálják és megfeleljenek a konkrét vízminőségi előírásoknak.
Élelmiszerek ökológiai lábnyoma
A holland élelmezéstudományi központ adataiból kiderül, hogy a zöldségfélék közül a burgonyának van a legalacsonyabb ökológiai lábnyoma a tésztához és a rizshez viszonyítva. Miért fontos ezt tudnod? Mert fogyasztóként kellő tudatossággal te magad alakíthatod ki, hogy mekkora környezetterhelést fogsz okozni az adott termék elfogyasztásával.
Egy kiló rizs előállításához majdnem hatszor annyi víz szükséges, mint ugyanannyi burgonyáéhoz — fotó: pixabay.com
Milyen hatással van a környezetünkre a burgonya?
A burgonya, rengeteg szénhidrátot tartalmaz hasonlóan a tésztához és a rizshez. A szénhidrátok felelősek az emberi test energiaellátásáért ezért nélkülözhetetlenek az életünkből - egy felnőtt embernek legalább 200 gramm szénhidrátot kell naponta elfogyasztania.
Száz gramm termék kalóriaindexe
|
Forrás: Nevo alapítvány, NL
Érvek a burgonya mellett
Az UNESCO számításai során kiderült, hogy amíg egy kilogramm rizs megtermeléséhez 1111 liter víz szükséges, addig egy kiló burgonyának csak 200 literre van szüksége. Ráadásul a burgonyának megvan az az előnye is, hogy nemcsak teljesen éretten lehet fogyasztani, hanem nagyon rövid rövid tenyészidő után is újburgonyaként - míg a kukoricát, rizst vagy a búzát meg kell várni, hogy beérjen.
A burgonya termesztésének a jelentőségét az is növeli, hogy a hasznos terméséhez képest viszonylag kevés vizet igényel, ami az ökológiai lábnyom és a vízlábnyom szempontjából óriási jelentőséggel bír.
Mennyi vízre van szükség az élelmiszer előállításához?
|
Forrás: UNESCO
A burgonya a Föld szinte minden részén megterem
Ez is egy pozitívum, hiszen bárhol adott a lehetőség, hogy a helyi piacokra termeljenek a gazdák, így a termés szállításához kevesebb utat kell megtenni. Az Agrárminisztérium adatai szerint 2021-ben Magyarországon 7141 hektáron termeltek burgonyát 178302 tonna termett 24969 kg/hektáros termésátlaggal.
A teljes vízlábnyomunk napi 2055 liter — fotó: pixabay.com
Mit tehetünk a vízlábnyomunk csökkentéséért?
Hazánkban személyenként átlagosan napi 110 liter vizet fogyasztunk direktben, a teljes vízlábnyomunk pedig napi 2055 liter. Ebben benne van a tényleges víziváson kívül (ami 2-3 liter) a háztartásban felhasznált vízmennyiség - mosogatás, mosás, takarítás, tisztálkodás, WC-használat, öntözés - de javarészt az a közvetett vízfelhasználás alkotja, ami az élelmiszer-szükségletünk kielégítéséhez szükséges.
A vizeink állapotának megóvása és a vízzel való takarékoskodás mindannyiunk feladata. Sokat tehetünk az étrendünk megfelelő megválasztásával: a húsfogyasztás mérséklésével, a szezonális, helyi termelőtől vásárolt élelmiszerekkel sokkal tudatos döntéseinkkel. A kertészkedés során is sokat tehetünk azzal, ha hasznosítjuk az esővizet, ami egy régi és egyszerű praktika.
_fill_540x300_0.jpg)
