A Veszélyértékelési Szövetségi Intézet (német rövidítésben: BfR) reprezentatív felmérési eredményeiről a Top Agrar lap számolt be. A megkérdezettek fele a növényvédelmet és a mezőgazdaság iparszerű jellegét teszi felelőssé az élelmiszerek biztonságában és minőségében észlelt csalódottságáért (jobban mondva bizalmatlansága okáért).
A növényvédő szerek közül főleg a glifozát anyatejben és vizeletben való állítólagos jelenléte (kimutathatósága) miatt aggódnak. A glifozát miatti aggódás főleg arra vezethető vissza, hogy a szer irritációt okoz szemben, bőrön, lenyelés esetén a felső emésztőszervekben, belégzés esetén a tüdőben, légutakban, köhögést, tüsszögést váltva ki.Közben a német vizsgálatok kimutatták, hogy nem is található az említett szer az anyatejben, és a vizeletben is csak annyi volt, ami az engedélyezett szintet nem érte el. Ráadásul az országban a növényvédő szerek használata és ezzel kapcsolatban a szermaradványszintek szigorú jogi szabályozás alatt állnak.
Újabb kutatási eredmények azonban a glifozát teratogén (magzatkárosító) hatásáról számoltak be, és vita folyik a szer rákkeltő hatásáról is.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) rákkutatási ügynöksége 2015 márciusában a lehetséges rákkeltő anyagok közé sorolta a glifozátot. A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) szakértői szerint a glifozát jelentette rákkockázat főleg azok esetében áll fenn, akik foglalkozásukból adódóan vannak kitéve a szer hatásainak. Az otthoni kertészkedés szempontjából a glifozát nem jelent kockázatot – jelezték. Az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA) Kockázatértékelési Bizottsága viszont azt mondta ki, hogy a glifozát nem minősíthető rákkeltőnek. Azóta viszont az USA-ban először mondták ki bíróságon, hogy a glifozátot tartalmazó Roundup gyomirtó rákkeltő, és először nyert pert ez ügyben az egyik áldozat.
A kutatásban megkérdezettek kétharmada attól tartott, hogy az élelmiszerekben nem engedélyezett szermaradékok vannak, és ezért nem tartják biztonságosnak az élelmiszerek fogyasztását.
A növényvédő szerek közül főleg a glifozát anyatejben és vizeletben való állítólagos jelenléte miatt aggódnak – fotó: Shutterstock
Egy újabb felmérés is az előbbieket erősítette meg, arra a téves következtetésre jutva, hogy a növényvédő szerek használatával az élelmiszerek – igaz, olcsóbbak, de – „mérgezettek” lettek, viszont a szerek nélkül előállított termékekből nyert élelmiszerek magasabb áruk ellenére egészségesek és ízletesek.
A szerek használatával kapcsolatos aggályok és túlzott idegenkedés okait keresve, azok főleg a médiumoktól (újság, rádió, tévé) származó információkra vezethetők vissza, annál is inkább, mivel a médiumok számára mindig hatásos és hálás ez a téma.
Olyan kérdés is elhangzott, miszerint a szerek használatával kapcsolatosan a hasznot vagy a kockázatot tekintik-e fontosabbnak. A megkérdezettek kétharmada szerint a kockázatok nagyobbak, mint az elért hasznok. 65%-uk kerüli az olyan élelmiszerek fogyasztását, melyek tudomásuk vagy csak sejtések szerint szermaradékot tartalmaznak. A hatóságok hiába bizonygatják, hogy az engedélyezett szint alatti szermaradványokat tartalmazó élelmiszerek biztonságosak és egészségesek.
A komoly aggodalmakat mutató felmérési eredmények aláhúzzák annak fontosságát, hogy a nyilvánosságot a szerekkel kapcsolatos tudományos veszélyértékelés eredményeiről a jövőben még átfogóbban kellene tájékoztatni. És persze az is fontos, hogy a termelők minden esetben az előírtaknak megfelelőn alkalmazzák a növényvédő szereket.
