Miért vágyik a természet a városainkba?
A világ népességének közel 70 százaléka városokban él, és ezzel együtt egyre több állatfaj költözik be az emberi településekre. A városok terjeszkedése élőhelyeket vesz el a természettől, így olyan fajokkal is találkozhatunk, mint a darazsak, pókok vagy akár a nünükék. Bár sokan tartanak ezektől az állatoktól, valójában fontos szerepet játszanak a városi ökoszisztémában.
A Debreceni Egyetem Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke által szervezett konferencián Stündl László, a kar dékánja hangsúlyozta: az egyetem célja, hogy tudományos ismeretekkel segítse az ember és a vadvilág közötti konfliktusok megoldását. "A társadalom, különösen a fiatalok, egyre inkább eltávolodnak a természettől. A mi feladatunk, hogy lebontsuk a tévhiteket, és megmutassuk, hogy ezek az állatok nem ellenségeink."
Darazsak, pókok és nünükék: fontosabbak, mint gondolná
Debrecen belvárosában könnyen találkozhatunk Magyarország legnagyobb darázsfajával, az óriás tőrösdarázzsal. Bár mérete ijesztő lehet, a darázs teljesen veszélytelen. Hasonló a helyzet a viráglakó karolópókkal vagy a farkaspókkal is. Ezek az állatok nemcsak ártalmatlanok, hanem kulcsszerepet játszanak a városi biodiverzitás fenntartásában.
Váradi Zoltán, a Természettár vezetője szerint a környezeti nevelés és a szemléletformálás segíthet a félelmek csökkentésében. Az Év Rovara-szavazások vagy a beporzóbarát kertek népszerűsítése egyre több ember számára teszi vonzóvá a városban élő rovarokat. Még a kevésbé kedvelt fajok, például a csótányok, meztelen csigák vagy a poloskák is esélyt kaphatnak a pozitív megítélésre.
A meztelen csiga is a nemszeretem gerinctelenek közé tartozik. Fontos lenne ezen élőlények pozitív képének a megteremtése - fotó: Shutterstock
Hihetetlen, de ártalmatlanok ezek a vérszívók
Magyarországon ötven őshonos és három invazív szúnyogfaj, az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog él. A hiedelmek ellenére azonban nem elsősorban ezek a szúnyogok hordozhatják, illetve terjesztik az olyan veszélyes betegségeket, mint a malária vagy éppen a nyugat-nílusi láz – a konferencián Klein Ágnes, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciós Ökológia Kutatócsoport laborvezetője beszélt minderről.
Miért költöznek a varjak a városokba?
A vetési varjú egykor a mezőgazdaság szerves része volt Magyarországon, ám a monokultúrás gazdálkodás és a faj irtása drasztikus csökkenéshez vezetett. A varjak így a városokba költöztek, ahol kisebb kolóniákban élnek, gyakran konfliktusokat okozva a helyi lakosokkal.
„A varjak intelligensek – értelmi képességeik egy hétéves gyermekével vetekszenek – ezért a telepített riasztóeszközök kevésbé hatékonyak ellenük" – magyarázta Solt Szabolcs, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa. A szakember szerint a hulladékgazdálkodás szigorítása, valamint varjúerdők kialakítása lehet a megoldás, amivel a madarakat a problémás városrészekről el lehetne csábítani.
Mit tehetünk a városi vadállatokért – és ellenük?
A konferencia előadásai rávilágítottak arra, hogy a városi állatokkal való együttélés nemcsak környezetvédelmi, hanem közegészségügyi és társadalmi kérdés is. A szakértők szerint a megoldás a megfelelő edukáció, a tudományos alapú intézkedések és a társadalom aktív részvétele. Az első lépés, hogy ne ellenségként, hanem szövetségesként tekintsünk a velünk élő vadállatokra.
Indexkép: Shutterstock
OG-kép: Shutterstock
Kattints az Agroinform.hu oldalára további érdekességekért, és tudd meg, hogyan segíthetsz a természet városba költözött lakóinak!
Elvettük az élőhelyüket, most a városainkat foglalják el az állatok
Mit keresnek a denevérek a városokban?
Kiderült: máshogy viselkednek a hangyák a városi környezetben
_fill_540x300_0.jpg)
