A természet rendjébe való emberi beavatkozás következményeit már a saját bőrünkön is érzékelhetjük. A Cambridge Egyetem 2021-es kutatásából kiderült, hogy 1994 és 2014 között, azaz 20 év alatt 40 százalékot zuhant az egy főre eső természeti tőke, vagyis a termőföld, a friss víz és a tiszta levegő mennyisége, ami hatással lehet az emberek egészségi állapotára is.
A Science of the Total Environment folyóiratban megjelent friss tanulmány pedig közvetlen bizonyítékot taglal arra vonatkozóan, hogy a klímaváltozásnak is szerepe van a koronavírus-járvány kitörésében. Mindez ráirányítja a figyelmet, hogy ez a folyamat valós kockázat az emberiségnek, éppen ezért minél hamarabb meg kell változtatni a termelési, fogyasztási, gazdasági szokásokat. Ez pedig az agráriumot is szemléletváltásra, gyors cselekvésre ösztönzi.
A természeti erőforrásokkal való felelős bánásmódra sürgetően kiemelt figyelmet kell fordítani – fotó: MTI/Balázs Attila
„A környezettudatos szemlélet már nem opció az agrárszakemberek számára, hanem minden mezőgazdasági tevékenységnek ezen az elven kell alapulnia, amely többek között a körkörös gazdaság térnyerésével valósulhat meg. Ez az Európai Unió törekvései között is jelen van: az Európai Zöld Megállapodás egyik meghatározó eleme az Európai Bizottság körforgásos gazdaságra vonatkozó, 2020-ban létrehozott új cselekvési terve” – ismertette a K&H Agrárüzletág fejlesztési főosztály vezetője.
Tresó István hozzátette: „Tehát a termeléshez felhasznált nyersanyagok minél tovább a termelésben tartása a cél, így többek között a természeti erőforrásokkal való felelős bánásmódra, a pazarlás csökkentésére, újbóli felhasználásra, valamint a keletkező hulladék hasznosulására sürgetően kiemelt figyelmet kell fordítanunk. A K&H Csoport ezekre az aktuális kihívásokra szeretne reagálni, ezért hirdette meg idén is a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatot az alap-, mester- és PhD képzésben részt vevő hallgatók számára.”
Az új, innovatív fejlesztések adhatnak lendületet az agráriumnak – fotó: Shutterstock
„A járvány alatt is bebizonyosodott, hogy az új, innovatív fejlesztések adhatnak választ az agráriumot érintő aktuális kihívásokra, mint a növekvő népesség élelmiszerellátására, a szélsőséges időjáráshoz való alkalmazkodásra és az alacsony károsanyag-kibocsátáson alapuló működésre. Mindezek megvalósulásában a fiatal generáció kulcsszerepet játszik. A tavalyi évben benyújtott pályamunkák alapján például a kutatók a helyi termelés erősítésében, a kereskedelmi méretű akvapónia elterjesztésében és a műanyag hulladék alternatív felhasználásában látták a megoldást a körkörös gazdaság elősegítését illetően” – fogalmazott a főosztályvezető.
„A fenntartható irány a világ mezőgazdasági fejlesztéseiben továbbra is meghatározó lesz, így a tavalyitól eltérően az idei évben az egész pályázat a körforgásos gazdaság témára épül mind a három képzési szinten tanuló hallgatók esetében. Ezen belül pedig többek között a természeti erőforrásokkal való felelős bánásmódra, a pazarlás csökkentésére, újbóli felhasználásra, valamint a keletkező hulladék hasznosulására is várjuk az ötleteket” – fűzte hozzá Tresó István.
A pályázatra 2021. szeptember 30-ig lehet jelentkezni, részletek ezen a linken érhetők el.