A neonikotinoid tartalmú csávázószerek pozitív hatása a kártevők visszaszorítására nézve megkérdőjelezhetetlen, azonban a beporzókkal kapcsolatban régóta parázsviták forrása is egyben. A hónap elején ismertettük az Európai Parlamenten belül zajló párharcot, aminek végkimenetele az ilyen szerek teljes betiltása is lehet. Akkor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara képviseletében Gál Péter elmondása szerint hazánkban a szerek negatív hatása nem volt tapasztalható még, most azonban egy magyar, angol és német kutatók összefogásával levezetett kísérlet megcáfolni látszik ezt.

Az MTA közleménye szerint házi méheket, valamint két vadon élő méhfajt, földi poszméheket és faliméheket telepítettek a három országban kialakított kísérleti területekre, ahol neonikotinoidokkal kezelt repce virágzása alatt gyűjtöttek információkat. A repce elvirágzása után a méhfészkeket begyűjtötték, és az ott felhalmozott táplálékot, az utódgeneráció mennyiségét, illetve a fészkekben található szermaradványok mennyiségét is megmérték.

A kísérletek eredményét megvizsgálja az Európai Parlament és ennek fényében születhet majd döntés az ilyen szerek jövőjéről – Fotó: Shutterstock

Két kísérleti területen, hazánkban és Angliában szinte katasztrofális eredményeket mértek. Ezek azt mutatják, hogy a negatív hatások elsősorban a következő évben jelentkeznek, mert az utódnemzedék létszáma csökkenhet. Magyarországon a házi méhek ivadékbölcsőinek száma, valamint a következő évi dolgozók létszáma lett kevesebb. Angliában meglehetősen sok háziméh-kolónia elpusztult a következő évre. Ezzel szemben Németországban a kutatók nem tapasztaltak jelentős hatást, amit a program magyar képviselője, Sárospataki Miklós ökológus, a gödöllői Szent István Egyetem docense azzal magyarázott, hogy az ottani méhek jobb egészségi állapotban lehettek, valamint elsősorban nem a kezelt repcéből gyűjtöttek.

A vadméhekre vonatkozó eredmények is azt mutatják, hogy szaporodási sikerüket negatívan befolyásolják a neonikotinoidok. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a poszméhkolóniák kevesebb új méhanyát produkáltak, a faliméhek pedig kevesebb petét raktak. Ez a negatív hatás nem közvetlenül a kezelésekkel, hanem a fészkekben talált szermaradványok mennyiségével hozható összefüggésbe. Ez azt is jelzi, hogy a környezetben korábban fölhalmozódott neonikotinoidok is bekerülhettek a méhek táplálékába – akár a területeken található egyéb növényekből is. Sárospataki Miklós elmondása szerint ezek az eredmények biztosan befolyásolni fogják az Európai Parlament döntését, ami legkorábban ősszel születhet meg és a korábbi átmeneti korlátozásokkal szemben, ezúttal végleges betiltáshoz is vezethet.