Nutriát – népies nevén: hódpatkányt – rögzített a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kameracsapdája a Kis-Balatonon. A nutria Magyarországon inváziós fajnak számít, vagyis veszélyes az élővilágra, sőt a töltésekre és a gátakra is – mondta az InfoRádióban a kutatóintézet tudományos tanácsadója, Lanszki József.
A nutria Dél-Amerikából származó idegenhonos faj, a tiszta vizű, vízinövényzettel benőtt területeket szereti, de nem különösebben specializálódik a vizes élőhelyekhez, nagyon sokféle élőhelytípust képes kihasználni, akár vízfolyások, csatornák mentén, állóvizeken is megtalálja az életfeltételeit.
A nagytestű rágcsáló (a testtömege 5–9 kg körüli, a testhossza 40–60 cm, farok hossza: 30–45 cm), színezete barna, sárgás barna, farka hengeres. Úszóhártyás lábai lenyomata megközelítőleg 15 cm nagyságú, lábnyomában az úszóhártya mindig látható. Metsző fogai kiemelkedőek, világos narancssárga színűek.
Nagyon jól tud alkalmazkodni, és ahol megtelepszik, ott a lágyszárú növényzetet kezdi el fogyasztani – fotó: pixabay.com
Növényevő, szántóföldi növényeket és vízi növényeket egyaránt fogyaszt. Szelektív táplálkozása jelentősen csökkentheti a mocsári növényzet összetételét. A nutria naponta testtömege 25%-ának megfelelő tömegű növényi részt is képes elfogyasztani.
Emlős, a vemhesség 127–138 napig tart, mely elteltével 4–6 számú utódot hoz világra. Akár kétszer-háromszor is szaporodhat egy évben. A növényi táplálék nem jelent korlátot, tehát jól fel tudja nevelni az utódokat.
"Ebben az időszakban kevesebb a táplálék, és a fagyos napok, a befagyott vizek nem teszik lehetővé elvileg, hogy túlélje a telet. De ezek a fagyos időszakok, a hosszú hóborítás, a jégborítás már hiányzik" – mondta Lanszki József, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos tanácsadója.
"Nem kötődik adott élőhelytípusokhoz, hanem nagyon jól tud alkalmazkodni, és ahol megtelepszik, ott a lágyszárú növényzetet kezdi el fogyasztani. A hód a téli időszakban főleg, de az év más részeiben is fás szárú növényekkel, azoknak a lombjával táplálkozik, tehát fát dönt ki. A nutriára ez természetesen nem jellemző, viszont a hínárnövényzetet, amely számos halfajnak, más állatcsoportba tartozó fajoknak az élőhelyét jelenti, elfogyasztja, nyílt vízfelületet hoz létre, ami az élővilág átalakulásához vezet, olyan fajok nyernek teret, amelyek jó alkalmazkodóképességűek, generalista fajok, tehát a közönséges és sok esetben idegenhonos fajok nyernek teret a nutria növényzetfogyasztása miatt. Leegyszerűsödik a közösség, átalakul, az őshonos fajok számára kedvezőtlenné válik" – húzta alá.
A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságnak a területén, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén is több helyen, a Duna mentén, az Ipoly mentén már sok éve önfenntartó állománya van. Amikor nagy területen elterjedt, "már nagyon nehéz" az állománnyal szemben fellépni.
"Meglehetősen nagy szélmalomharc, mert rejtetten, nagyon ügyesen tud terjeszkedni, kihasználja a takarást, és olyan helyeken jelenhet meg, ahol eddig nem is feltételezte senki. Lehet, hogy több hónap után válik valahol ismertté a jelenléte" – mondta Lanszki József.
Komoly károkat képes okozni a vízfolyások partján, megfúrja a töltések oldalát, ami halastavakat és vízvédelmi gátakat is érinthet. Hatalmas területeken képes elpusztítani a nádasokat, mely hatással van az ott élő többi élőlényre. A nutria rajta van az IUCN által létrehozott „A világ 100 legrosszabb" inváziós fajait tartalmazó, valamint az Európai Unió által kibocsátott 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet listáján. Gazdasági károkat is tud okozni a szántóföldi növénytermesztésben, a cukornád, a lucerna és más gyökérzöldségfélék elfogyasztásával.
Indexkép: pixabay.com
