Nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire tragikus a helyzet a beporzókkal kapcsolatban. Hiába fektetünk bele nap, mint nap temérdek munkát a termelésbe, hogyha a természet erői nem tudnak segíteni, minden kárba vész. Múltheti cikkünkben bemutattuk, mi a helyzet idén a méhészetek terén és a méziparban, most további háttér információkat tudunk szolgáltatni a témában.
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke a Világgazdaságnak adott interjújában taglalja a helyzetet: "Elég, ha a nyolcvanas évekig megyünk vissza, akkoriban, ha egy méhcsaládban 10 ezer ázsiai méhatka szaporodott, azt túlélte, ma, ha kétezer atka bekerül egy családba, teljesen kipusztítja. A méhek immunitása gyengébb, mint évtizedekkel ezelőtt volt. A sok növényvédő szer miatt egyre kevésbé ellenállók más betegségekkel szemben is. Ez az oka annak, hogy ez a mostani, tavaly ősz óta pusztító ázsiai méhatka-járvány a magyar méhek 30-40 százalékát elpusztította országszerte, és egész Közép-Európában hasonló volt a veszteség. Egy termelő család 25–30 kilogramm mézet állít elő, most csak 12–15-öt produkáltak. A betegség miatt ugyanis újra kellett telepíteni a családokat, a fiatalabbak kevésbé győzik, és nem is lehetett egyik napról a másikra pótolni a veszteséget. Mára azonban már túl vannak ezen a méhészek, helyreállt az állomány."
Kevesen tudják, de több denevérfaj is hozzájárulhat a növények beporzásához – Fotó: Shutterstock
Azonban nem csupán a méheken múlik a beporzás és más állatoknál sem fényesebb a helyzet. A gerinces beporzók 16 százalékát világszerte a kihalás fenyegeti. Noha a rovarokról nem készült ilyen világméretű értékelés, az egy-egy nagyobb régióval és a több országgal foglalkozó kutatások szerint a rovarbeporzók több mint 40 százalékát helyi jellegű veszélyek fenyegetik. A beporzókat mindenütt egyre jobban sújtja a táplálékhiány, a klímaváltozás, a kémiai stressz, a toxikus anyagok, valamint a méheket támadó különféle kórokozók: atkák, gombák, vírusok.
