Becslések szerint 1,3 millió szarvasmarhát kellene levágni Írországban ahhoz, hogy elérjék az uniós éghajlati célokat – írja a Syngentablog.
Írországban stratégiai fontosságú a mezőgazdaság, azon belül is az állattenyésztés. Az ír marhahúsfélék és tejtermékek az ország egyik legsikeresebb exportcikkei közé tartoznak. Ugyanakkor az állattenyésztés az egyik legnagyobb üvegházhatású gázt kibocsátó ágazat. Írországban az éghajlatváltozást okozó gázok 35%-a az állattenyésztésből származik és ennek 60 százaléka a kérődző állatokkal összefüggő metánból ered.
Szarvasmarha tenyésztés rengeteg metán kibocsátásával jár - fotó: pixabay.com
A mostani glasgowi klímacsúcson az Európai Unió és az Egyesült Államok kezdeményezésére, több mint 100 ország vállalta, hogy 2030-ig csökkenti a metánkibocsátást. A metán gyorsan lebomlik a levegőben, viszont sokkal erősebb hatást vált ki a szén-dioxiddal szemben ezért ennek a gáznak a csökkentését tartják az egyik legközvetlenebb lehetőségnek a globális felmelegedés lassításában.
Ez a terv viszont nagy terhet rak az ír mezőgazdaságra, ugyanis ez azt jelentené hogy a szektor 4 milliárd eurós csapással és majdnem 56 ezer munkahely megszűnésével nézne szembe, ha a kormány elfogadja a 30%-os célt.
A szarvasmarha állományban 30 %-os, a húsmarha-állomány 22%-os és a tejelő állomány 18%-os csökkenést tesz szükségessé. Az országban megközelítőleg 6,5 milliós nagyságú a szarvasmarha állomány és ha el akarják érni a kitűzött célokat, akkor 1,3 millió szarvasmarhát kellene levágni.