Az ősz közepén, amikor a világ egyik fele arat, a másik fele pedig aktívan vet a földeken, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) az Élelmezési Világnapon a globális élelmiszerválságra emlékeztet, és az éhezés, az alultápláltság és a szegénység elleni közös küzdelemre szólít fel. Idén a világszervezet fő témája a vízellátás és a vízgazdálkodás. Ez rendkívül fontos, hiszen a FAO adatai kiábrándítóak: 2,4 milliárd ember már most is vízhiánnyal küzdő országokban él, és mintegy 600 millió ember szenved a környezetszennyezés, az ökoszisztéma romlása, a természeti erőforrások nem fenntartható használata és az éghajlatváltozás miatt.

A víznek csupán 2,5 százaléka édesvíz

A gyors népességnövekedés, az urbanizáció, a gazdasági fejlődés és az éghajlatváltozás egyre nagyobb nyomás alá helyezi a világ vízkészleteit. A FAO szerint a víznek csupán 2,5%-a édesvíz, amely alkalmas ivásra, mezőgazdaságra és a legtöbb ipari szükséglet kielégítésére. Hozzáteszi, hogy az egy főre jutó édesvízkészletek az elmúlt évtizedekben 20%-kal csökkentek, és a víz elérhetősége és minősége gyorsan romlik az évtizedek óta tartó nem fenntartható használat és gazdálkodás, a felszín alatti vizek túlzott kitermelése, a szennyezés és az éghajlatváltozás miatt.

Kevesebb víz felhasználásával több élelmiszert kellene előállítani

A FAO szerint a világ édesvízfogyasztásának 72%-át a mezőgazdaság adja, ezért a mezőgazdasági termelők fontos kihívás előtt állnak, hogy kevesebb víz felhasználásával több élelmiszert állítsanak elő, fenntartható, környezetkímélő és a víz hatékonyabb felhasználását lehetővé tevő mezőgazdasági gyakorlatokat alkalmazzanak.

öntözés

Az édesvízkészlet 72 százalékát a mezőgazdaság használja – Fotó: Corteva

Ezek közé a gyakorlatok közé tartozik

Fontos továbbá az esetleges termésveszteségek leküzdése is – a FAO szerint a globális élelmiszertermelés mintegy 14%-a, amelyhez jelentős mennyiségű vízre van szükség, évente elveszik a betakarítás és a kereskedelem között.

A Corteva Agriscience nemzetközi mezőgazdasági kutató vállalat évente elvégzi a vízellátási kockázatok globális értékelését a termelési létesítményei számára, amelyeknek körülbelül 20-30%-a olyan területeken található, ahol nincs elegendő víz. Ezért a vállalat tisztában van az összes kockázattal, és mindent megtesz a vízfogyasztás optimalizálása érdekében. A Corteva új növényvédő szereinek mintegy 80%-a megfelel a vízminőség javítására és a felszín alatti víz kockázati szintjének csökkentésére vonatkozó kritériumoknak legalább egy célértékkel. Az új vetőmagtermékek 100%-a pedig megfelel a vállalat vízhatékonyságot javító kritériumainak. Ez segít azoknak a termelőknek, akiknek a földjeit aszály sújtja, és erősíti a Corteva vetőmagtermesztési ellátási láncát is.

Magasabb terméshozam és takarékos vízfelhasználás

Ennek eléréséhez a Corteva fejlett innovációs lehetőségeit használja. Például folyamatosan és aktívan vezeti be az AQUAmax® technológiát, amelynek célja a növények vízfelhasználási hatékonyságának növelése azáltal, hogy javítja a növények azon képességét, hogy összegyűjtsék és megtartsák a vizet, különösen száraz körülmények között. Ez a technológia magasabb terméshozamot és alacsonyabb egy termelési egységre jutó vízfelhasználást tesz lehetővé a kukoricában.

Az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási események növekvő gyakorisága miatt nagyobb szükség lehet a víztakarékossági technológiákra. A Corteva gyártási folyamatai szempontjából is fontos, hogy elegendő vizet tudjon biztosítani a visszanyert vagy sómentesített vizet használó gyártási folyamatokhoz, ezért a vállalat irányelvei elősegítik az optimális vízfelhasználást a vízhiányos régiókban. A Corteva folyamatosan elemzi a vízfelhasználást, hogy jobban megértse, igazítsa és fejlessze gyártási folyamatait, stratégiáit és erőfeszítéseit a vízfelhasználás optimalizálása és ezáltal a globális élelmiszerbiztonság védelme érdekében.

Szerző: Sergii Kharin, ügyvezető igazgató, Corteva Agriscience