Elzárhatják a vérkeringést az agyban a mikroműanyagok
Egerek agyában vérrögszerű elzáródásokat okoznak a mikroműanyagok a Nature hírportáljának cikke szerint. A kutatók most először élőben meg tudták figyelni, hogy hogyan mozognak egerek szervezetében az apró műanyagdarabkák: végig tudták követni, ahogy a véráramban utazó szemcséket bekebelezik az immunsejtek, majd azok elakadnak az agyi erekben, ami kihatott az állatok viselkedésére is.
A mikroműanyagok ma már szinte mindenhol jelen vannak: minden kontinensen, számos élelmiszerünkben, minden szervünkben. Az 5 milliméternél kisebb műanyagszemcsékből éves szinten akár százezer is bekerülhet az emberi szervezetbe. Kutatók bizonyítékot találtak arra is, hogy a mikroműanyagok képesek felgyülemleni az emberi agyban is, az idő előrehaladtával egyre nagyobb mennyiségben.
Kínai kutatók szerették volna jobban megérteni, hogy a mikroműanyagok milyen hatást gyakorolnak az agyra. Amikor az egerek agyának vizsgálatakor követni tudták a mikroműanyagok véráramban megtett útját, azt találták, hogy a mikroműanyaggal teli immunsejtek által okozott obstrukciók a vérrögökhöz hasonlóan viselkedtek: az egerek agyában csökkent a véráramlás mértéke, és emiatt néhány napig kevesebbet mozogtak. Az egerek szívében és májában is megfigyeltek hasonló jelenséget, de ezek az eredmények még publikálás alatt állnak.
Azt a kutatók egyelőre még nem tudják, hogy amit az egerek agyában megfigyeltek, az kialakulhat-e az emberek esetén is.
A káros mikroműanyagokat így tudod kiszűrni a vízből
Mivel a mikroműanyagok már a vízben, a levegőben és a talajban is jelen vannak, elkerülhetetlen, hogy a szervezetedbe kerüljenek. Azonban a vízből el lehet távolítani ezeket.
Egy tanulmány megállapította, hogy a boltokban kapható palackozott vizek a korábban becsült mértéknél legalább tízszer, de akár százszor több műanyagot is tartalmazhatnak. A Columbia Egyetem kutatóinak vizsgálatában egy liter palackozott víz átlagosan 240 000 részecskét tartalmazott hétféle műanyagból, melyek 90 százalékát nanoplasztikként azonosították, a többi pedig mikroműanyag volt.
A csapvíz ilyen szempontból sokkal biztonságosabb: a magyar csapvíz felszín alatti vízforrásokból származik, ahova nem kerülhetnek szennyezők a Magyar Vízközmű Szövetség közlése szerint.
A mikroműanyagok már a vízben, a levegőben és a talajban is jelen vannak – fotó: Shutterstock
Knisz Judit, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának tudományos munkatársa azonban az InfoRádiónak adott korábbi nyilatkozatában elmondta, hogy bár a felszín alatti vizek valóban sokkal kevésbé érintettek, de azokban is megtalálhatók bizonyos szennyezők. A tisztítás során ezeknek a viszonylag alacsony koncentrációban megtalálható szennyezőknek a mennyisége tovább csökken, tehát az ivóvízbe csak nagyon alacsony mennyiségben juthatnak be.
De ha biztosra szeretnél menni, a kutatók szerint az alábbi módszerrel eltávolíthatók a vízből a mikroműanyagok.
Egy tanulmányban a kutatók azt vizsgálták, hogy létezhetnek-e olyan otthoni módszerek, melyekkel a mikroműanyagok eltávolíthatók az ivóvízből – vajon a forralás alkalmas lehet erre?
Miután a mintákat 5 percig forralták, majd hagyták lehűlni, a kutatók a mikroműanyagok mennyiségének drasztikus csökkenését észlelték.
A keményebb vízben közel 90 százalékkal csökkent a mikroműanyagok mennyisége, mert a benne lévő kalcium-karbonát magasabb hőmérsékleten megszilárdult, csapdába ejtve a műanyag részecskéket.
A kutatók megjegyezték, hogy ha ezt a módszert egy egyszerű kávészűrővel kombinálva alkalmazod, hogy felfogd a megszilárdult kalciumot, azzal nagyszerűen eltávolíthatók a vízből a potenciálisan egészségkárosító hatású részecskék.
Indexkép: Shutterstock
