A 2024-es év összességében pozitív képet fest a magyar állattenyésztés helyzetéről, ám a felszín alatt komoly kihívások húzódnak meg. Bár több ágazatban kimagasló eredmények születtek, az ágazati koncentráció, az állategészségügyi fenyegetések, az állatjóléti elvárások és a piaci versenyhelyzet jelentős kihívások elé állítják az állattartókat. A jövő kulcsa az alkalmazkodás, a hatékonyság növelése és az új technológiák bevezetése lehet – mindezt Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége ügyvezető igazgatója, az Állatorvostudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára, intézetigazgatója mondta előadásában az Agrárium ma! című szakmai fórumon, a MATE Keszthelyi Georgikon Campusán. Az eseményre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Zala Vármegyei Szervezete rendezésében került sor.
Sertéstartás: jó év után jöhet a kihívásokkal teli időszak
A sertéságazat 2024-ben kifejezetten jó évet zárt, még akkor is, ha nem minden termelő tapasztalta ezt egyformán – fogalmazott Dr. Wagenhoffer Zsombor. Rámutatott: azok a gazdák, akik elérték a 30 fölötti malacszámot kocánként, vagy képesek 1000 gramm körüli napi súlygyarapodást produkálni, továbbra is a legversenyképesebb szereplők közé tartoznak, nemcsak Magyarországon, hanem nemzetközi szinten is.
Azonban akik 2024-ben sem tudtak profitábilis évet zárni, azok számára 2025 még nehezebbnek ígérkezhet. Az ágazatban ugyanis egyre nagyobb szerepet kap a hatékonyság: a takarmányhasznosítás, a kocaforgó és az állategészségügyi biztonság mind kritikus tényezővé váltak. Az afrikai sertéspestis (ASP) továbbra is fenyeget, ezért a járványvédelmi protokollok betartása kulcsfontosságú.
Tejágazat: a magyar holstein-fríz a világelsők közt
A magyar tejtermelés színvonala az elmúlt években folyamatosan emelkedett, amit jól példáz, hogy a magyar holstein-fríz állomány a világ TOP 5-ös listáján szerepel. Az „arany" és „platina" törzskönyvekbe való bekerüléshez szükséges 100-130 ezer kilogrammos teljesítmények egyre több hazai telepen jellemzők.
Dr. Wagenhoffer Zsombor előadás közben – fotó: Horváth Attila
A magyartarka állomány 7000 kilogrammos átlagos tejtermelése szintén kiemelkedő, de a tejtermelés gazdaságosságát jelentősen befolyásolja az önköltség. A 2024-es év a tejágazatban inkább a stabilizációról szólt. Jelenleg a felvásárlási árak 207 forint körül alakulnak, ami már elfogadható jövedelmezőséget biztosít a hatékony üzemeknek. A 2025-ös év pedig remények szerint még kedvezőbb lehet (Az előadás elhangzásakor még híre-hamva se volt hazánkban a ragadós száj- és körömfájásnak... – a szerző).
Húsmarha-ágazat: magas árak, de környezeti kihívások
A húsmarha-tenyésztés továbbra is stabil szektora a magyar állattenyésztésnek, és a választott borjak, hízómarhák, vágóállatok árai 2024-ben is jelentősen emelkedtek. Az árak 15-20%-kal nőttek az év végi szintekhez képest. A választott borjak ára 1400-1700 forint körül alakult, míg a vágótehenekért akár 800 forint feletti összeget is fizettek.
Ugyanakkor az időjárás és a legeltetéses rendszerekhez szükséges csapadékmennyiség kiszámíthatatlansága komoly korlátokat jelent a jövőbeli bővülésben. A gyepgazdálkodás leromló állapota, különösen a Natura 2000 területeken, további kihívást jelent az ágazat számára. A gyepterületek degradációja és a természetvédelmi szabályozások nehezítik a fenntartható gazdálkodást, bár a szövetségi munkacsoportok folyamatosan keresik a megoldásokat.
Juh- és bárányágazat: rekordárak és ambiciózus célok
A juhágazatban is történelmi árakat láttunk az elmúlt három évben. Az élő bárány ára 2000 forint körül mozog, ami az uniós átlag felett van, sőt időszakosan Magyarország vezette az európai árlistát. Az anyajuhonkénti szaporulati mutató javítása (1,8-as célkitűzés) továbbra is napirenden van, de az eléréséhez komoly fejlesztések és menedzsmentbeli változtatások szükségesek.
Az ágazat számára különösen fontos kérdés a kiskérődzők pestise (PPR) megfékezése, amely a hazai exportpiacok (pl. Izrael, Törökország) számára is alapkövetelmény.
Állategészségügyi kihívások: a járványvédelem prioritás
Az állategészségügyi helyzet az állattenyésztés egyik legfontosabb korlátja lett. A kiskérődzők pestise, a kéknyelv-betegség, az enzootikus vérzéses betegség (EHD), valamint az afrikai sertéspestis folyamatos fenyegetést jelentenek. Ezek a betegségek nemcsak az állományok egészségére, hanem az exportlehetőségekre is hatással vannak. Egy-egy betegség megjelenése az egész ország exportlehetőségeit korlátozhatja, ami jelentős bevételkiesést okozhat.
Az állategészségügyi szabályozások szigorodása és a járványvédelmi előírások betartása tehát minden állattartó számára elengedhetetlen. A tudatos, felelős állattartás most már nemcsak erkölcsi, hanem gazdasági kérdés is – jelentette ki Dr. Wagenhoffer Zsombor.
Állatjólét és állatszállítás: szigorúbb szabályok jöhetnek
Az Európai Unióban 2026 előtt nem várható új állatjóléti és állatszállítási szabályozás, de a tervek szerint a jövőben jelentős szigorítások léphetnek életbe. A vágásra szállítási időt 9 órában maximalizálnák, ami komolyan érintené az élőállat-exportot, különösen a távolabbi piacokra irányuló szállításokat.
A trend egyértelmű: az EU arra ösztönözné a termelőket, hogy inkább feldolgozott termékeket exportáljanak, csökkentve az élő állatok mozgatásával járó állatjóléti kockázatokat. Ehhez azonban jelentős infrastrukturális fejlesztések szükségesek Magyarországon is, például modern vágóhidak és húsfeldolgozók építésével.
Strukturális átalakulások és generációváltás
Az állattartó gazdaságok száma az elmúlt évtizedben drasztikusan csökkent: míg 2013-ban még 117 ezer volt, 2023-ra ez a szám 28 ezerre csökkent. Az állattenyésztők átlagéletkora folyamatosan nő, és a 40 év alatti generáció aránya alig haladja meg a 10 százalékot.
Ez komoly kihívásokat jelent a generációváltás területén, hiszen a nagyüzemi gazdaságok dominanciája mellett a kisebb, családi gazdaságok egyre nehezebben tudnak fennmaradni. Ugyanakkor a jövő szempontjából elengedhetetlen, hogy a fiatal gazdákat támogató programok valódi segítséget nyújtsanak az ágazat megújulásához.
Konklúzió: a kihívások közepette is van jövő
A 2024-es év eredményei alapján elmondható, hogy a magyar állattenyésztés versenyképes, de a fennmaradáshoz és a fejlődéshez alkalmazkodásra, innovációra és együttműködésre van szükség. Az ágazat jövője az olyan gazdák kezében van, akik képesek kihasználni a korszerű technológiák nyújtotta előnyöket, betartják az állategészségügyi előírásokat, és fenntartható módon gazdálkodnak.
Indexkép: Agroinform/Horváth Attila
