Tavasszal és nyáron kibővül a házunk, hiszen az időnk nagy részét szívesen töltjük a kertünkben. Éppen ezért nem mindegy, hogy a kényelmünket szolgáló bútorok mellett milyen látvány tárul elénk, amikor a kevéske, féltve őrzött szabadidőnket a szabadban kívánjuk eltölteni. A kertünk adottságain nem tudunk változtatni, azonban annak nagyon könnyen utána tudunk nézni, hogy az adott fekvés és talaj melyik növény számára jelent ideális választást.
Ha pedig a kertünk kissé árnyékos, és ritka vendég benne a napsugár, akkor sem kell és nem is szabad lemondanunk arról, hogy csodaszép virágokkal ékesítsük. Mert vannak olyan növények, amelyek kifejezetten jól érzik magukat az árnyékban is. Éppen ezért ne mondjunk le róla, hogy a kertünk minden szegletét csodálatos növényekkel népesítsük be. Mutatunk is rögtön öt gyönyörű növényt, amelyik nagy rajongója az árnyéknak, és szépségével fényt hoz a kertünkbe.
1. Hortenzia
A hortenzia egész nyáron át gyönyörűen virágzik, így a kertünk egyik ékessége lehet. Mintegy száz faja létezik, az örökzöldtől a lombhullatóig, de hazánkban leginkább a kerti hortenziával és a cserjés hortenziával lehet találkozni a kertekben.
A hortenzia csodás virágait öröm nézni. Fotó: Pixabay
A kerti hortenzia közepes termetű, bokros növekedésű, évelő növény, melynek kerek levelei, és nagyméretű, gömb alakú virágai vannak. A virágok rengeteg színben örvendeztethetnek meg bennünket, hiszen a rózsaszíntől a lilán át, a kéktől a fehérig, számtalan árnyalatban megtalálhatóak. Akár egymagában is szépen mutat, de sövényt is nevelhetünk belőle, ha sok tövet ültetünk egymás mellé.
Akkor sem kell lemondanunk róla, ha a kertünkben ritka vendég a napsütés, hiszen kedveli a félárnyékos helyeket. Olyannyira, hogy a tűző napon nem is tudna megmaradni. Kedveli a savanyú talajt, és igényli, hogy mindig kellően nedves legyen körülötte a föld. Ha tehetjük, ne csapvízzel öntözzük, hanem esővízzel, mert a lágy víz tesz igazán jót neki.
Télen meg kell őt védeni a fagyoktól, amit a legegyszerűbben talajtakarással tudunk megoldani. Nyáron is érdemes mulcsozni, hiszen így jóval több nedvesség tud megmaradni a talajában. Tavasszal érdemes kissé megmetszeni, így még több virágot fog hozni.
A hortenzia legegyszerűbben dugványozással szaporítható, amelyre a kora nyári időszak a legalkalmasabb. Az igazán bátrak tőosztással is megpróbálhatják szaporítani. A dugványozáshoz vágjunk le róla 15 cm-es, ceruza vastagságú, egészséges hajtásokat, amelyekről távolítsuk el az alsó levélpárokat. Mártsuk a szárat gyökereztető hormonba, majd ültessük el laza szerkezetű talajba. Fontos, hogy a dugványokat rendszeresen öntözzük. Tegyünk a cserépre egy zacskót úgy, hogy ne érjen a hajtásokhoz, hogy kellő páratartalom álljon a növény rendelkezésére.
Körülbelül egy hónapot kell várni rá, hogy meggyökeresedjen. Ekkor még maradjon a cserépben, majd ősszel ültessük ki a végleges helyére. Ha a tőosztás mellett döntünk, akkor a töveket minimum három részre szedjük, és ültessük ki.
Ha szép, bokros hortenziát szeretnénk, metsszük meg a hortenziát. Távolítsuk el a beteg, száraz ágakat, és a megmaradó vesszők harmadát is metsszük meg. Ezáltal a növény jóval több virágot fog hozni. A fenntartó metszés ideális időpontja a tavasz, még mielőtt a rügyfakadás bekövetkezne. Ekkor az idős részeket távolítsuk le, és hagyjuk meg a fiatal, bőséges virágot hozó vesszőket.
Ha nagyon idős a hortenziánk, és van rajta pár fiatal hajtás, akkor távolítsuk el az elöregedett részeket még rügyfakadás előtt, és a növényt kétharmadára vágjuk vissza. A megfiatalított hortenzia azonban csak a következő évben fog virágozni.
Jól gondoljuk meg, hová ültetjük, mert az átültetést egyáltalán nem viseli jól. Az ültetésekor ügyeljünk rá, hogy mivel sok gyökere van, kellően széles és mély gödröt ássunk számára. Ültetés előtt jól öntözzük be a gödröt, majd állítsuk bele a hortenziát. A gyökereket borítsuk be földdel, majd tömörítsük, hogy ne maradjon levegő a gyökerek között. Ezután alaposan öntözzük meg.
2. Liliomok
Ha a liliomokat elültetjük a kertünkben, akkor minden évben gyönyörködhetünk bennük. Azonban érdemes utánajárni, milyen fajtát vásároljunk, hiszen némelyik akár a két méteres magasságot is el tudja érni.
A liliom fenséges látvány, bármilyen kertben. Fotó: Pixabay
A liliom nem véletlenül igazán közkedvelt dísznövény, hiszen igen tekintélyes a megjelenése. Akár egy hagyományos kertben, akár egy modern kinézetűben ,tökéletesen jól fog mutatni. Ráadásul igazán könnyen nevelhető, így túl sok időnket nem fogja elvenni a gondozása.
A liliomfélék családjába közel kilencven faj tartozik. A liliomok az egész világon megtalálhatóak, és mivel a nemesítők is nagyon kedvelik, számtalan színben és variációban meg lehet vásárolni őket. Azonban, mivel hagymás virágról van szó, így ahhoz, hogy gyönyörködhessünk a virágaiban, ősszel kell elültetni.
Az ültetése nem kíván túlságosan nagy kertészeti gyakorlatot. Ássuk fel alaposan a talajt, majd gyomtalanítás után már készen is van az ideális ágyás. A liliom nem kedveli a kötött, nyirkos talajt, így ha ilyen talaj áll rendelkezésre a kertben, azt célszerű komposzttal vagy homokkal feljavítani a liliom számára.
A gumót olyan mélyre kell ültetni, mint a magassága kétszerese, és mindig a csúcsával felfelé. A földet tömörítsük, de nem szükséges utána bőségesen megöntözni. Azonban később mindenképpen rendszeres öntözésre lesz szükség, mert a liliom nagyon is szereti a vizet.
A liliom azok számára is elérhető, akiknek nincs kertje, hiszen dézsában, vagy cserépben is kiválóan érzi magát. A félárnyék sem akadály számára. Azonban arra ügyeljünk, hogy ha nem szabad földbe ültetjük, akkor tápanyagban gazdag, kiegyensúlyozott szerkezetű, jó vízelvezetésű talajt válasszunk a számára. Ráadásul jóval többször kell megöntözni, mint a szabadban növekedő társait.
Ha magas a liliom szára, akkor érdemes kikarózni, hiszen lehetséges, hogy nem fogja elbírni a virágát. A liliom remekül társítható más növényekkel. Csodálatos látvány nyújthat akár vadvirágokkal, akár rózsákkal. Szerencsére túl sok kártevő nem fenyegeti, de a gumórothadás elérheti, ezért fontos, hogy megbízható forrásból vásároljuk.
Megtámadhatja még a liszteske és a levéltetű is. A levéltetű ellen szappanos vizes vagy csalános oldatos lemosással tudunk védekezni.
3. Begóniák
A begóniák akár kertben, akár a balkonládában is kiválóan mutatnak. Kiválóan viselik a félárnyékos és az árnyékos helyeket is, azonban ez nem azt jelenti, hogy nincs szükségük fényre, hiszen anélkül nem hoznak virágot, és rövid időn belül el is pusztulhatnak.
A begónia értékeli a tápoldatot. Fotó: Pixabay
A begónia a begóniafélék családjába tartozik, melybe közel 1800 begóniafaj tartozik. Az egész világon előfordul, és szépséges virágai miatt nagyon közkedvelt. A földje mindig legyen mérsékelten nedves, de óvakodjunk a túlöntözéstől, mert az penészedéshez és gyökérrothadáshoz vezet. Ügyeljünk rá, hogy az öntözés során ne érje víz a leveleit, mert azok foltossá válhatnak.
A begóniát havonta egyszer érdemes magas foszfortartalmú növényi táppal megöntözni, azonban ezt soha ne száraz talajra öntsük, mert az gyökérkárosodást okoz. A begónia a hűvösebb hőmérsékletet kedveli, ekkor sokkal tovább virágzik. A 18-24 Celsius-fok közötti hőmérséklet az ideális számára.
Emellett fontos a kellő mértékű páratartalom is, melyet úgy tudunk biztosítani, ha kavicsokat teszünk a növény köré, vagy a cserepe alá. A begóniákat számos kártevő támadhatja meg. A pajzstetű mellett a lisztharmat is veszélyes rá, azonban ezt a kertészetek polcain fellelhető gombaölő szerekkel lehet kezelni.
Az elhalt vagy beteg leveleket, illetve az elszáradt virágokat mindig távolítsuk el. A begóniát könnyen szaporíthatjuk szár- vagy a levéldugványokkal. Ehhez a letört szárat vagy levelet nedves talajba vagy vízbe kell helyezni, majd pár nap múlva meg fognak jelenni a gyökerek. Amikor a gyökerek már kellő mértékben kifejlődtek, el lehet ültetni.
Ha hullanak a levelei, annak oka valószínűleg a hirtelen hőmérsékletváltozás, vagy a talaj szárazsága vagy túlöntözése. Ha túl sok napfény éri, akkor megéghetnek a levelei, melyeken ettől fehér foltok jelennek meg. A leveleken megjelenő szürke foltok pedig a lisztharmatra utalnak.
4. Pistike, vagy nebáncsvirág
A nebáncsvirág, vagy pistike imádja a félárnyékos helyeket, és akár cserépben is szépen fejlődik. A pistike még a kert legkomorabb, legsötétebb szegletét is megszínesíti gyönyörű virágaival. Ráadásul gondozása sem igényel különösebb szaktudást, így igazán jó társunk lehet a kertünkben
A nebáncsvirágot, vagyis a pistikét, leggyakrabban előnevelt, gyökeres palántaként vásárolhatjuk meg, de nyugodtan megpróbálkozhatunk a magról, vagy dugványról történő szaporításával is. Azonban nagyon ügyeljünk rá, hogy a növény soha ne száradjon ki, hiszen igazán érzékeny a vízhiányra.
A pistike bájával bearanyozza a kertet. Fotó: PIxabay
A nebáncsvirágot nyugodtan ültethetjük vegyesen, más növényekkel együtt a virágágyásba, de szegélynövényként is tökéletes. Sőt, annak sem kell lemondania róla, akinek nincs kertje, hiszen akár virágládában is kitűnően érzi magát. Fontos számára a jó vízáteresztő képességű talaj, és szereti a félárnyékos, árnyékos fekvést. Ellenben nem szereti a tűző napfényt.
Tavasszal, amikor már nem kell tartani a fagyoktól, nyugodtan ültessük ki a kertbe. Ha palántát vásároltunk, akkor legalább akkora ültetőgödröt ássunk, mint amekkora a cserép volt. Azonban ügyelni kell rá, hogy ugyanolyan mélyen kerüljön a talajba, mint ahogyan a cserépben volt, majd az ültetést követően alaposan öntözzük meg.
Ha a nebáncsvirágokat köze ültetjük egymáshoz, egy idő után összefüggő pistike mezőt fogunk kapni, ami igazán szemkápráztató látvány. Nagyon oda kell figyelni az öntözésre, hiszen a növény nagyon hamar kiszáradhat. Különös figyelmet fordítsunk a melegebb időszakok esetén történő öntözésre, amikor is a hűvösebb időben kapott vízmennyiség duplájára lesz szüksége. Így ekkor napi kétszeri locsolásra van szüksége.
A nebáncsvirágnak a víz mellett arra is szüksége van, hogy rendszeresen trágyázzuk. Ezt tavasszal és nyáron tegyük meg. Ha igazán jól érzi magát, májustól egészen szeptember végéig fog megörvendeztetni bennünket virágaival. Azonban nagyon érzékeny a szélre, ami könnyen eltörheti virágait, így ültessük szélvédett helyre.
Kárt okozhat a pistikében a liszteske, a levéltetvek és a takácsatkák, ezért fontos, hogy rendszeresen vizsgáljuk át. Magról, vagy hajtásról tavasztól késő nyárig szaporítható. Ezek elvetésére a nedves tőzeg és perlit keveréke a legalkalmasabb. A cserepet fedjük le egy műanyag zacskóval, amely segít bent tartani a nedvességet. Amint megnőtt, át lehet ültetni virágföldbe.
A pistike törpe változata erősen bokrosodó, melynek levelei zöld vagy barnás árnyalatúak. Sarkantyús virágai élénk színűek. Vannak olyan fajtái is, amelyeket fehér csillagminta díszít. Ezernyi színben találkozhatunk vele, de sárga pistikét ne keressünk.
Ugyancsak egynyáriként, esetleg szobanövényként tartható az új-guineai nebáncsvirág, mely a törpe pistikénél vaskosabb megjelenésű. Leveleinek széle fogazott, virágai nagyobbak, mint a törpe pistike virágai, és fehér, rózsaszín, piros vagy lila árnyalatban gyönyörködhetünk bennük. Így hát minden okunk megvan rá, hogy helyet adjunk pistikének a kertünkben, és a szívünkben egyaránt.
5. Tiszafa
A tiszafa a tiszafafélék családjába tartozó örökzöld növény, mely metszéssel szépen alakítható. Ráadásul mindenhova tökéletesen illik, legyen szó egy aprócska kertről, vagy egy nagy udvarról.
A tiszafa faként, talajtakaróként és sövényként is megállja a helyét. Fotó: Pixabay
A tiszafa levélzete nagyon hasonlít a fenyőére, de a levelei nem olyan szúrósak. Termése piros bogyótermés, ami igazán különlegessé teszi a megjelenését. Nem igényel különösebb kertészeti tapasztalatot, így nyugodtan ültessük el a kertünkben.
Csak akkor kell metszeni, ha alakítani szeretnénk a formáján. Kedveli a napos, de a félárnyékos helyet is, de még az igazán árnyékos területeken is kiválóan érzi magát. A szelet nem szereti, de nagyon jól mutat a kerítés szomszédságában. Akár tíz méter feletti magasságú fa, akár talajtakaró növény, akár sövény is válhat belőle, így egyszerűen semmiféle kifogást nem találtunk, hogy miért is ne kaphatna helyet bármelyik kertben.
Ha talajtakaróként neveljük, kiválóan elfedi a nem túl szép kertrészeket, sövényként pedig eltakarja kertünket és otthonunkat a kíváncsi tekintetek elől. Ráadásul mindezt szemet gyönyörködtető módon teszi. Ha sövényt szeretnénk nevelni belőle, akkor érdemes 60-70 cm-enként elültetni. Az ültetőgödör azonban mindig legyen legalább kétszer-háromszor akkora, mint a növény földlabdája.
Az ültetés előtt gondoskodjunk számára jó minőségű virágföldről, hiszen a tápanyagban gazdag talaj és a gyakori öntözés hatására lesz igazán szép. Azonban, hogy valami negatívumot is említsünk róla, sajnos mérgező, így nagyon óvjuk tőle a gyerekeket és a kutyákat.
A tiszafával még az erkélyünket is fel tudjuk dobni. Itt is nagyon fontos, hogy tápanyagban gazdag virágföldbe ültessük, és ügyeljünk a rendszeres öntözésére. A tiszafának ráadásul nem ismertek kórokozói vagy betegségei, így igazán remek választás lehet.
Reméljük sikerült ötletet adnunk, és a kert árnyékos részei is virágokban fognak pompázni!
