A gyorsan növekvő, fagytűrő, sokáig életerős gesztenye bő termést hoz, de egyre több problémával kell megküzdeni, ha valaki ezzel szeretne foglalkozni. Több száz éves állományok kerülnek veszélybe, ami a legtapasztaltabb szakembereket is kihívás elé állítja. Környezetkímélő megoldást keresnek, amellyel megbízhatóan és hosszú távon biztosítható a fák épsége.
Magjából lisztet őröltek
Az európai, ezzel együtt a hazai gesztenye probléma két fajt érint. A szelídgesztenyét, amelyekből a rómaiak lisztet őrültek. Hazánkban Kőszeg környékén vannak a legrégebbi példányok, amelyek 600-700 évesek is lehetnek.
A szelídgesztenye hosszú életű, fagytűrő, gyorsan növekszik, ennek ellenére nem könnyen nevelhető, ráadásul nem is túl igénytelen. A problémát a páraigényessége okozza, ami az egyre szárazabb nyarakon nehezen biztosítható. Bár bírja a meleget, nem szereti a szárazságot, vízigényes faj, csak kis mértékben tolerálja a nem megfelelő talajt. Nem beszélve arról, hogy sok a betegsége és a kártevője, amelyek komoly gondot okozhatnak az idősebb fák védelmében.
Milyen betegségei vannak?
Az egyik leggyakoribb betegség a tintafoltosság, amit a Phytophthora cambivora és a Phytophthora cinnamomi okozhatja. Az 1990-es évek óta jelen levő kártevő igen maga moralitást tud kiváltani, főleg Olaszországban, Portugáliában, valamint Franciaországban.
A szelídgesztenye állományainak megőrzéséhez azonban sok dolgot tehetünk. Ahhoz, hogy püré, kandírozott gesztenye, egyéb gasztronómiai ínyencség készülhessen belőle, fontos megóvni a kártevőktől. A kiváló mézelő és beporzóbarát tulajdonságai miatt sem árt védeni a fafajt a betegségektől. A tintafoltosság például a gyökérzetből terjed át, majd a korona hajtásainak elhalását okozza, végül a levelek besárgulnak, majd lehullanak.
Amennyiben a fa tövénél sötét nedv szivárgását vesszük észre, a termése apró marad, a makk pedig kényszeréretten hull a kupacsokból. Ez rászárad a vesszőre, télen is ott marad és tönkreteszi a fát. Rossz hír, hogy kémiai védekezéssel nem lehet eredményesen küzdeni ellene, éppen ezért fontos a talaj fitoftóra mentességének megtartása. Ennek ugyanis nagy szerepe van az állományok túlélésében.
Európa több országában zajlanak keresztezési munkák, aminek köszönhetően már vannak a betegségnek ellenálló alanyok. Nem árt ezeket keresni, ha valaki most szeretne gesztenyefát ültetni.
Mi okozhat még problémát?
A kéregrák sem könnyíti meg a gazdálkodók mindennapjait. A karantén betegségnek tekinthető probléma 1969 óta van jelen itthon. Ez a fa sérülésein keresztül fertőz, a törzsön besüppedő, fölrepedező foltokat okozó kártevő a fa elhalását okozza. A védekezés ellene kötelező, hiszen zárlati kórokozónak számít. A legfontosabb teendő a fertőzött részek eltávolítása és megsemmisítése - írta meg az egy.hu.
Jó hír, hogy nemrég megjelent a vargányagombával oltott gesztenye, amely úgy tűnik, ellenáll a kéregráknak, ami mellett számos pozitív tulajdonságokkal rendelkezik. Hamar termőre fordul, bőtermő, öntermékeny és remek díszfa.
A legsúlyosabb levélbetegség
A mikoszferellás levélfoltosság okozza a legnagyobb kárt, amely egy-két milliméteres lilásbarna foltok megjelenésével kezdődik. A fertőzése előrehaladtával a foltok összeolvadnak, a levelek besárgulnak, majd lehullanak. A védekezés egyetlen módja a fertőzött részek eltávolítása.
Fontos: a cilindrospóriumos levélfoltosság szintén hasonló tüneteket okoz, de a leveleken megjelenő apró barna pöttyökből sok apró pötty lesz, ami végül ahhoz vezet, hogy a növény feladja és lehullajtja a leveleit.
Nem egyszerű feladat a szelídgesztenye növényvédelme
A fa termete miatt sokszor speciális eszközökre van szükség, ha lemosó permetezésről van szó. Az alkalmazott szerek köre ráadásul szigorúan szabályozott, a legtöbb esetben saját kertben nem is használhatjuk.
A legjobb dolog amit tehetünk, hogy a fertőzött részeket kutatjuk, eltávolítjuk, amivel biztosíthatjuk a növény általános egészségi állapotát. A fa választásakor részesítsük előnyben a rezisztens fajtákat, mint a Castanea sativa x mollisima Bouchle de Betizack.
Mi a helyzet a vadgesztenyével?
A vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) kapcsán sem jók a kilátások. A levélbetegségek közül a legnagyobb gondot a guignardiás levélfoltosság (Guignardia aesculi) okozza, ami világossárga szegélyű barna foltok megjelenésével kezdődik. Ezek a foltok akár 10 centiméteres nagyságot is elérhetik. A levéllemez felfele sodródik, jelentős lombvesztést okoz, ezáltal jelentősen romlik a fa kondíciója.
Egyetlen jó hír, hogy párás környezet kell ahhoz, hogy a fertőzés gyorsan terjedjen. A szárazabb nyarakon tehát nem feltétlen kell ezzel megküzdeni. Ennek ellenére fontos a védekezés, a fertőzött levelek eltávolítása.
A vadgesztenye egyik fő ellensége az aknázómoly, amely sok esetben teljes lombvesztést okozhat. A levélben jellegzetes foltaknák jelennek meg, amelyek a levenkénti 100 darabos számot is elérhetik. A tojását a levélre rakja, augusztusra már a második generáció rajzása történik. A kelést követően a lárva berágja magát a levélbe, ami aztán így lehullik.
A gesztenye az egyik legkedveltebb őszi finomság - fotó: pexels.com
Védekezni nem egyszerű, speciális gépek kellenek ahhoz, hogy a felszívódó idegmérgeket kijuttathassuk, amelyek alkalmazása nem igazán környezetbarát alternatíva. Biológiai módszer a Foray 76B Bacillus thuringiensis subsp. kurstakii alkalmazása, amely eredményes lehet, de fontos a kezelés tökéletes időzítése.
A gesztenyefák állapotának megőrzése tehát nem kis feladat, figyelmet kell fordítani az élővilág állapotára és a fák kondíciójának javítására.
