A klímaváltozással járó időjárás-változás hatásait már mindenki érzi. A gyümölcsfák esetében a terméskiesést főleg a korai fagykárok okozzák, míg a dísznövényeket megviseli a pára hiánya és a csapadékmentes időjárás. Egyes fajták, mint a smaragd tuja, szinte már alig található meg pár kertben, de a hamisciprus és a japán juhar sem bírja már Magyarország időjárását.
Bajban a dísznövénykertészetek
A klímaváltozással járó globális felmeredés mindenkit érint, köztük a magyar gazdákat és persze a dísznövénykertészeket egyaránt. A Másfélfok kutatásai szerint a gyümölcsöknél a terméskiesésért 80 százalékban fagykár a felelős. A tavaszi szélsőséges időjárás ugyanis folyamatosan keresztbe tesz a virágok fejlődésének, a rügyezésnek, a gyümölcsök érésének. Amennyiben virágzás alatt vagy közvetlen utáni mínusz 3 fok alá süllyed a hőmérséklet, akkor a termésveszteség akár 50 százalékos is lehet. Az utóbbi 20 évben a gyümölcsfák adták a teljes gyümölcstermés 95 százalékát.
A hazai gyümölcs terület nagyjából 40 százaléka Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyére koncentrálódik. Itt főleg almaültetvényeket találhatunk. Korábban jelentős mennyiségben foglalkoztak ribiszkével, szamócával, valamint málnával, de ezek mára nagyon visszaszorultak.
Megyeri Szabolcs dísznövénykertész, a Megyeri kertészet tulajdonosa elmondta, hogy a díszkertészeti ágazatban a virágok még nem, a fák viszont már nem bírják elviselni a felmelegedést. A tujáktól ideje elköszönni, évek óta nem találunk egészséges és szép példányt az udvarokban – írta meg a Világgazdaság.
Hogyan alakul az évi gyümölcstermés Magyarországon?
Az adatok szerint az alma adja a termés 70 százalékát, a meggy 10 százalékot birtokol, a szilva és az őszibarack 6-7 százalékkal a 3. helyen áll, míg a maradék a kajszi, a körte, illetve a cseresznye.
A fagyos évek száma fokozatosan csökken, de egyes helyeken még így is fokozott fagyveszélynek vannak kitéve a termések. Az almafák legkorábbi és legkésőbbi virágzása között 10 nap telik el. Az pedig minden évben változó, hogy mikor éri el a hőmérséklet a virágzáshoz szükséges értéket.
A legnagyobb károkat 2007-ben regisztrálták, ekkor volt az utóbbi húsz év legkisebb termésátlaga. Egyes években azonban akár négyszeres termésátlag sem kizárt. Ez nagyban függ a tavaszi időjárástól, fagytól, a jégtől, az eső mennyiségétől.
Mi a helyzet a többi gyümölcsfával?
Ami meggyet, szilvát, kajszi- és őszibarackot, körtét és a cseresznyét illeti, az alma virágzásához képest eltérő időben fejlődnek. Ezeknél egyre nagyobb a valószínűsége a fagyok visszatérésével okozott károknak. 2012-ben több jelentősebb gyümölcsfa esetében rekordalacsony termésátlagot regisztráltak. Nem segített a termésmennyiségen az utóbbi három év hidegebb tavasza sem, hiszen a fagyok főleg a korán virágzó kajszit és őszibarackot rongálták meg.
A Másfélfok rámutatott arra, hogy egy hosszabb távú stratégiára lenne szükség, hogy az almatermesztés hatékonya maradjon. Ide tartozik az is, hogy ideje lenne fagytűrő fajták telepítésére, valamint át kell rendezni az almatermesztő régiókat is.
Kontinentális klíma
Megyeri Szabolcs elmondta, hogy hazánkban nem mediterrán, hanem kontinentális klíma az uralkodó. A dísznövények azonban megérzik a tavaszi hajnali fagyokat, de a szélsőséges időjárási viszontagságok sem tesznek a fejlődésüknek és növekedésüknek. Az aránytalan csapadékeloszlás pedig csak hab a tortán.
"Sok örökzöld, köztük a klasszikus tuja, a hamisciprus és a japán juhar is egyre jobban kiszorul a magyarországi kertekből, pontosabban azok a dísznövények, amelyek a hűvösebb, az árnyékosabb és a páradúsabb klímát szeretik"
– tette hozzá. Kiemelte, a klímaváltozás a smaragd tujákat viselte meg legjobban. Elgyengültek, ami miatt megtámadták őket a kórokozók, a kártevők, végül rozsdásodni kezdtek.
"A virágos dísznövényeket egyelőre nem annyira érinti a klímaváltozás, talán a bugás hortenzia a legkényesebb, ami ha nem hűvösebb, párásabb helyen van, akkor a virágja elmarad az elvárt mérettől"
– mondta el a dísznövénykertész.
Már a tuja sem bírja tovább - fotó: pexels.com
Mi a helyzet a fákkal?
Végül szót ejtett a fákról, ahol főleg az őshonos fajok azok, amik elviselik a mostani időjárást. Ezek ugyanis bírják a szárazabb időszakokat. Ide sorolhatjuk a vörös levelű nyárfát, az eperfát, a tamariskát, valamint a mezei juhart egyaránt. A vörös levelű nyárfa például gyorsan fejlődik, akár 10-15 méterre is megnőhet, emellett tudjuk nyírni, alakítani, nem beszélve arról, hogy a mérete miatt sok árnyékot ad.
A sövények tekintetében sokan ültetnek somféléket, amelyek ehető terméssel rendelkeznek. A smaragd tuják helyét átvette a babérmeggy. A virágos növények esetében viszont a megváltozott öntözési szokások nehezítik meg a növénynevelést. Érdemes őket kisebb adagokban és gyakrabban locsolni, esetleg párásítani a levegőt.
