Ahogy nő az aszályos időszakok hossza, úgy alakul ki egyre többször és egyre nagyobb területen hőhullám, amely ma már menetrend szerint érkezik. A száraz időszakok a Duna-Tisza-közét és a Homokhátságot érintik elsősorban, ami nem csoda, hiszen a csapadékmennyiség országos átlagban itt a legkevesebb. Ez a folyamat folyamatosan áthúzódik más térségekbe, ezért a felmelegedés mediterrán jellege szinte mindenhova elér majd.

10-15 éves múlt

A kutatók már 10-15 évvel ezelőtt is érzékelték mindez, akik mellett a hazai vetőmag nemesítők is felfedezték azt, hogy az időjárás káros hatással van a termesztésre. A szakemberek szárazságtűrő fajtákkal kísérleteznek, hiszen fel kell készülni a hosszabb aszályos időszakokra. Két éve már folyamatosan küzdünk a szárazsággal, csak átmenetileg oldódik meg a helyzet az őszi-tavaszi időszakban.

Az egészben az az érdekes, hogy az éves, nagyjából 600-700 milliméternyi csapadékmennyiség továbbra is lehullik a Kárpát-medencébe, de az eloszlás nagyon egyenetlen. Két évvel ezelőtt a két hónapos hőség után ősszel hatalmas mennyiségű eső zúdult le ránk. Ennek az esőnek előtte kellett volna megérkeznie - írta meg a Növényvédőszer.

Veszélyben a Dél-Alföld

A szárazságnak leginkább kitett térség a Dél-Alföld, ahol már tavasszal megkezdődik az aszály. A vízhiány idén nagy hatással volt a helyi mezőgazdaságra, pedig a meteorológiai adatok szerint az elmúlt 120 évben szinte semmit sem változott a csapadék mennyisége.

"Nem tudjuk, hogy a klímaváltozás hatására a jövőben hogyan változik az ország egész területén a csapadék összege, de elképzelhető, hogy növekedhet, sőt a Duna-Tisza-köze egy-két helyén az utóbbi néhány évtizedben is tapasztalható 5-10 százalékos csapadékösszeg emelkedés. Az éves eloszlásban azonban kimutatható némi eltolódás"

- mondta el Sipos György docens, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője.

Átalakulóban a termesztés

A jövőben biztosan átalakul a természetes és haszonnövények palettája, emellett a földművelésben elterjednek a nedvességet megtartó és a kevesebb szántással járó takarónövényzetek, amelyek megmenthetik a gazdák életét. Nem kell azonnal földimogyoróra, datolyára, vagy éppen egyéb mediterrán növényekre gondolni, hiszen bőven jó erre a köles vagy a cirok.

A csapadék szempontjából továbbra sem számíthatunk túl jóra. Marad az őszi időszak, amikor fel kell fogni az esőt, amit aztán a júliusi és augusztusi időszakban használunk fel öntözésre. Emiatt beszélhetünk mediterrán jellegű folyamatokról.

A klímamodellek szerint az elmúlt 10-15 évben hatalmas változások történtek és nagyjából hasonlóak várhatóak a következő időszakban. A Kárpát-medencében az átlagon felüli lesz a hőmérséklet növekedése, az évszázad közepére sokkal jelentősebben emelkedik, mint bárhol máshol. Az Alföldön már most érezni ennek hatását, de az aszály szempontjából az sem mindegy, hogy milyen a talaj összetétel.

Fontos lenne víztározókat építeni és felfogni a csapadékot. Ez megmentheti a mezőgazdaságot - fotó: pexels.com

"A Duna-Tisza-közén homokos a talaj, alacsony a humusztartalma, a talaj nedvessége nem tud hol elraktározódni, ezért az aszály kitettsége és érintettsége ennek a tájegységnek nagyobb. A Dél-Alföldön sem jobb a helyzet: 2022-ben sivatagi körülményekre jellemző, 200 milliméter körüli éves csapadékmennyiséggel találkoztunk, a nagyobb folyók hatása ezen enyhíthet, bár ezek a folyók részben emberi hatásra - a szabályozás következtében - a talajvíz szintjét lejjebb vitték, ami hozzájárul a térség aszály kitettségéhez, ami még inkább fokozódik"

- tette hozzá Sipos György.