Az ellenőrzés megállapította: bár jelentős előrelépések történtek, további fejlesztések szükségesek.
Mint arról korábbi cikkünkben már beszámoltunk: a hazai mezőgazdaság digitalizációját ellenőrzés alá vonta az Állami Számvevőszék és figyelemreméltó megállapításokat tett. Minderről Szappanos Júlia ellenőrzésvezető tartott előadást az Agroinform által Kecskeméten, immáron 10. alkalommal megrendezett PREGA Precíziós Gazdálkodási Konferencia és Kiállításon. A szakember az ÁSZ-vizsgálat kapcsán interjút is adott portálunknak.
– A mezőgazdaság digitalizációja fontos lépés a versenyképesség felé, de számos kihívással néz szembe. Az Állami Számvevőszék ellenőrzése rávilágított a stratégiai célok megvalósulására és további teendőkre – bocsátotta előre Szappanos Júlia. – A mezőgazdaság egyre inkább támaszkodik a digitális technológiákra és ez a fejlődés nem csupán technológiai váltást jelent, hanem szemléletmód változását is a gazdálkodók körében. Az ÁSZ teljesítményellenőrzése a 2019–2023 közötti időszakra fókuszált és értékelte a Digitális Agrárstratégia főbb intézkedéseinek megvalósulását, annak eredményességét.
Az ellenőrzés kitekintéssel volt a területen 2024 októberig megvalósított releváns intézkedésekre. S hogy milyen témakörökre terjedt ki az ellenőrzés? Foglalkoztunk a digitalizáció kiemelt szerepével, annak hatásával a mezőgazdasági termelés hatékonyságára, versenyképességére, az agrárium nemzetgazdaságban elfoglalt pozíciójával, továbbá az európai uniós támogatások rendelkezésre állásával, amelyek célja az ágazat technológiai fejlődésének ösztönzése.
Szappanos Júlia: A helyszíni ellenőrzések azt igazolták, hogy a modern technológiák alkalmazása hatékonyabb munkaszervezést, alacsonyabb inputanyag-felhasználást és csökkenő üzemanyaghasználatot eredményezett – forrás: Agroinform
A szakember hozzátette: értékelték a stratégiában megfogalmazott célokat és intézkedéseket, a digitalizációhoz, a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó oktatást, kutatást és a digitális infrastruktúrát, valamint a digitális fejlesztések versenyképességre gyakorolt hatását.
A vizsgálat során az Agrárminisztérium, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI), a Nemzeti Agrárkamara, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és az Agrár Szakképzési Centrumok mellett tíz gazdálkodónál a támogatásból megvalósított fejlesztéseket is ellenőrizték.
– A vizsgálat úgy értékelte, hogy a Digitális Agrárstratégia keretében meghatározott 15 ellenőrzött intézkedésből 7 valósult meg teljes egészében, 6 esetében előrelépés történt, de a folyamat még tart, és 2 esetben nem történt érdemi előrelépés –részletezte a szakember.
A sikeresen végrehajtott intézkedések közé tartozik:
- A Digitális Agrárakadémia létrehozása,
- Az agrár-felsőoktatás fejlesztése és digitalizációs oktatások beépítése,
- Az agrometeorológiai adatok és előrejelzések biztosítása,
- Az ágazati digitális alaptérkép elkészítése,
- Az okos tesztüzemi rendszer bevezetése,
- A precíziós gazdálkodás támogatása.
Elmaradt ugyanakkor a Digitális Agrár Innovációs Központ létrehozása és az Országos szintű UAV -szolgáltatás kialakítása.
– A Vidékfejlesztési Program keretében a gazdálkodók jelentős beruházásokat hajtottak végre – szögezte le Szappanos Júlia. – Több mint 2000 traktor és 700 kombájn,154 drón és közel 4500 egyéb mezőgazdasági gép, valamint laptopok, táblagépek és több mint 6500 digitális szolgáltatás beszerzése történt meg. A helyszíni ellenőrzések azt igazolták, hogy a modern technológiák alkalmazása hatékonyabb munkaszervezést, alacsonyabb inputanyag-felhasználást és csökkenő üzemanyaghasználatot eredményezett.
Ugyanakkor az ellenőrzés során több problémát is azonosítottunk. Egyebek közt azt, hogy a precíziós eszközök használata nem minden esetben teljeskörű, sok gazdálkodó nem tudja teljeskörűen kihasználni a digitális technológiákban rejlő lehetőségeket. A szakképzés és az oktatás terén kockázatként azonosítottuk a szakmai tárgyakat oktató pedagógusok hiányát és a lemorzsolódást, amely veszélyezteti a szaktudással rendelkező utánpótlás biztosítását.
Az agrárdigitalizációval kapcsolatos adatok és információs rendszerek nem voltak integráltak, ami nehezítette az ágazati fejlesztések nyomon követését és értékelését. A digitális előrehaladás és a versenyképesség közötti kapcsolat igazolható, azonban adatokkal teljeskörűen nem bizonyítható, mivel az adatgyűjtés és a hatásvizsgálatok nem minden esetben elég részletesek.
Szappanos Júlia arra is rámutatott beszélgetésünkben, hogy az Állami Számvevőszék négy konkrét javaslatot fogalmazott meg az agrárminiszter számára.
– Szükség van a mezőgazdasági adatok és digitális információs rendszerek összehangolására, az agrárium digitalizációjával összefüggésben a tényleges, társadalmi/szektorális eredmények kimutatására alkalmas hatásmutatók kidolgozására, azok részletesebb nyomon követésére, a precíziós gazdálkodáshoz szükséges képzések bővítésére, valamint az agrárszakképzést érintő, pályakövetési rendszerben gyűjtött, agráriumra vonatkozó adatok hasznosításának megtervezésére – fogalmazott az ellenőrzésvezető, aki azt is hozzáfűzte: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke számára is megfogalmaztak egy javaslatot.
Ebben azt kérik a NAK első emberétől, hogy intézkedjen a gazdálkodók részére nyújtott, agrárdigitalizációs témájú tájékoztató és ismeretterjesztő tevékenység fókuszainak erősítéséről, különös tekintettel a precíziós gazdálkodásra, a kapcsolódó adatok gyűjtésére, az üzemszintű adathasználatra és az adatalapú döntéshozatalra.
Mindez szükséges ahhoz, hogy a gazdálkodók valóban ki tudják használni a modern technológiákban rejlő lehetőségeket. Az ÁSZ munkatársai úgy látják: ez lehet a mezőgazdasági versenyképesség erősítésének egyik fő területe.
Indexkép: Pixabay
