A folyók szerepe

A nagy csapadékok pusztító erejét a parton az ártéri erdők csillapíthatják, ahogy a mikroklímát is szabályozzák párologtatásuk által, a folyó kanyarulatai pedig segítenek a víz elterülésében és így az árvízcsúcsok ellaposításában.

A folyók a csapadék összegyűjtésével a magasból a mély fekvésű területekre szállítják a vizet és a kimosott erodált felszínről származó tápanyagot. A kanyarulatok segítenek a víz és az üledék szétterítésében, hogy amikor vízbőség van, tartalékok képződhessenek a vízhiányos időszakra. A folyó természete az állandó lassú tájformálás. Kérdés az, hogy szelídíteni vagy korlátozni szeretnénk-e azokat a természeti folyamatokat, amelyek régebb óta vannak jelen a földön, mint mi – írja a portfolio.hu.

Az árvízi és aszálykitettségünk igen nagy a Kárpát-medencei fekvésünk és a folyók természetes működése révén. Veszélyezettségünk ráadásul az éghajlatváltozással növekszik, érzékenységünk pedig az alkalmazkodásunk mértékétől függ.

Mi tehetünk az árvíz és az aszály ellen?

Az elmúlt évszázadok során a folyók kanyarulatainak kiegyenesítése világszerte megszokott gyakorlattá vált különböző szempontok, például a jobb hajózhatóság vagy az energiatermelés miatt. Azonban az elmúlt évek kutatásai eredményesen bizonyítják a kis léptékű természetalapú beavatkozások sikerességét mind az árvíz, mind pedig az aszály kockázatának csökkentésében. Bebizonyosodott:

a folyók természetes kanyarulatainak visszaállítása bizonyos helyeken hatékonyabb és olcsóbb árvízvédelmet biztosíthat!

Emiatt nagyon fontosak a hatásos, a természeti tőke haszonteremtő folyamatait is támogató fejlesztések fenntarthatóbb és biztonságosabb élőhelyünk érdekében.

Indexkép: Shutterstock