Az aszály mértéke tovább fokozódott, mostanra hazánk túlnyomó részén nagyfokú vagy súlyos aszály figyelhető meg – írja a HungaroMet.
Hozzáteszik, hogy a szárazság hatásait az ilyenkor szokásosnál 6-9 fokkal melegebb időjárás súlyosbította.
Országos aszálytérkép 2024
Nagy területen súlyos az aszály Magyarországon:
Aszálytérkép 2024. szeptember 4-én – Forrás: HungaroMet
A következő napokban véget ér a nyár utolsó hőhulláma, és előbb a Dunántúlon, majd a keleti országrészben is az aszály enyhülése várható – emelték ki.
Az aszály pokla képekben
Már több éve annak, hogy Dr. Jakab Gusztáv, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének egyetemi adjunktusa fényképezőgépével örökíti meg Magyarország keleti fele, azon belül is az Alföld szárazodását, egyre gyorsuló elsivatagosodását. Elborzasztó fotók arról, ahogy az aszály felfalja az Alföldet!
A drónnal készült képen szarvasmarhák egy kiszáradt legelőn Balmazújváros térségében, a Magdolna-érnél 2024. augusztus 27-én. Az Alföldön és a Dunántúl délkeleti tájain hetek óta tartó szárazság, súlyos vagy nagyfokú aszály tapasztalható – Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A Tisza alacsony vízállása Vezsenynél 2024. augusztus 22-én – Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Július rendkívüli szárazságot, nagy területen pusztító aszályt hozott, sokfelé jelentősen romlottak a terméskilátások. A szárazság, a hőstressz és a napégés is komoly károkat okozott a szántóföldeken. A témáról részletes cikkünket itt olvashatod.
Aszállyal sújtott napraforgó tábla Vámosgyörk közelében 2024. augusztus 13-án – Fotó: MTI/Komka Péter
Elszáradt napraforgók a Fejér vármegyei, Sárszentmihály közelében 2024. augusztus 13-án – Fotó: MTI/Vasvári Tamás
Mit termeljünk, ha ilyen rettentő az aszály?
Szakértők szerint a gazdáknak másképp kell gondolkodni, ha 5-10 év múlva is akarnak ennivalót tenni az asztalra. A gabonatermesztés még egy ideig minden bizonnyal stabil marad, mivel az őszi vetésű növény várhatóan elegendő csapadékot kap, mely elegendő ősztől tavaszig. A piaci visszajelzések szerint az őszi gabonafélék vetésterülete a következő években növekedni fog, míg a kukorica vetésterülete tovább csökkenhet. Cikkünket a témáról itt olvashatod.
Drónnal készült felvételen az elszáradt napraforgók 2024. augusztus 13-án – Fotó: MTI/Vasvári Tamás
- A "30 napos időjárás-előrejelzés: Mikor érnek véget a hőhullámok és az aszály?" című cikkünk itt olvasható.
- "Az idei nem kivétel volt, pokolian forró júliusok jöhetnek" című cikkünk itt olvasható.
Hetente további több tízezer hektárral gyarapszik az aszálykárra bejelentett területek nagysága
Szeptember elejére az aszálykárra bejelentett területek nagysága elérte a 390 ezer hektárt. A kukoricatermést 235 ezer hektáron, a napraforgót 125 ezer hektáron érinti az aszály. A dél-alföldi 160 ezer hektáros bejelentés pedig jól mutatja a régió különös sérülékenységét, ahogyan ez 2022-ben is tapasztalható volt – közölte Nagy István, agrárminiszter.
Az Agrárminisztérium adatai alapján a termelők 700 ezer hektárra kötöttek aszálybiztosítást idén.
Aszállyal érintett terültetek Magyarországon – Fotó: MTI
Az aszálykár bejelentése a kárenyhítési rendszerben
Az aszálykárt annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül lehet bejelenteni a kárenyhítési rendszerben.
Fontos! A kárbejelentés nemcsak a növénykultúra teljes egészére, hanem annak a részterületére is megtehető, sőt a kárbejelentést akár vissza is lehet vonni – akár a bejelentett terület egy részére is.
Vonatkozó jogszabály: 27/2014. (XI. 25.) FM rendelet a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről.
A hőség jelentős károkat okoz a kukoricában
Június végéig a sok esőnek és a viszonylag enyhe időnek köszönhetően kiemelkedőnek ígérkezett a kukoricatermés, ami a gyakorlatban azt eredményezte, hogy a növények két, akár három gazdag csövet is kineveltek. Ám most az extrém hőséget már nehezen bírják a növények, lassul az anyagcseréjük, és úgynevezett hőstressz éri őket. [...] Pár hete még 13-14 tonnát ígért egy-egy kukoricatábla, ma már csak jó 10 t körül terem majd. Ha még egy hétig nem jön komoly eső, 7-8 tonnánál nem lesz több – vélte Raskó György, agrárközgazdász.
A várható kukoricahozamról és -árakról itt olvashatod a cikkünket.
A kukorica hozama átlagosan 6,46 t/ha lesz?
Az elemzői várakozások hétről hétre romlanak.
A haszonnövények állapota különösen súlyos azokban régiókban, ahol a hőség és a csapadékhiány egyszerre jelentkezett. Magyarország mellett Romániában, Bulgáriában és Görögországban is súlyos a helyzet – írják az EU-s elemzők.
Hozzátették, hogy Magyarországon a Dél-Alföldön a legrosszabb a helyzet, ahol a napraforgó és különösen a kukorica rossz állapotban van. A nyári kapásnövények terméshozam-előrejelzéseit országos szinten többnyire lefelé módosították.
Az augusztus végi becslés alapján az ötéves átlag alatt várható a kukorica hozama. Kukoricánál 6,46 t/ha, napraforgónál 2,7 t/ha körül várható az országos átlag.
A román földeken is tragikus az aszályhelyzet
Nemcsak Magyarországon súlyos az aszályhelyzet, hanem Romániában is. Az ország keleti és déli körzeteinek nagy részén a nappali hőmérséklet július és augusztus hónapban többnyire meghaladta a 40 °C fokot, és csapadék sem volt. Ahol a korábbi években napraforgóból 2,5-3 tonna magtermést takarítottak be hektáronként, idén az 1 tonnás átlagnak is örülnének. Cikkünket a témában itt találod.
Az aszállyal kapcsolatos hírekkel, információkkal folyamatosan frissítjük a cikkünket!
Indexkép: Shutterstock
