Az Agroinform.hu ma Magyarország egyik vezető mezőgazdasági portálja, melynek fő célja a hazai gazdálkodók versenyképességének fejlesztése szakmai információk nyújtásával és a mezőgazdasági kereslet és kínálat hatékony összekötésével. Ennek elérése érdekében platformot biztosít az üzletkötések és a közösségi információcsere számára egyaránt, miközben lehetővé teszi a tájékozottsághoz szükséges szakmai hírek gyors és széles körű elérését.
Az Agroinform márkanevet 1967 óta használják mezőgazdasági információk közzétételére, portálként 18 éve működik. A Similarweb havi két és fél millió látogatást mér a portálon, az Agroinform piactere folyamatosan az alkatrészkínálattal együtt 2,6 millió mezőgazdasági ajánlatot közvetít.
Az Agroinform történetét bemutató összefoglalónk első részében a rendszerváltozás előtti időszak legfontosabb eseményeiről szeretnénk áttekintést nyújtani, a hamarosan következő második részben pedig az 1990-es évek és az online felület elindulása óta eltelt időszak eseményeiről számolunk be.
1967: gépi adatfeldolgozás és döntéstámogatás?
Idén immár 8. alkalommal kerül sor a precíziós, agrárdigitalizációs megoldások sorát felsorakoztató PREGA konferenciára, de az adatalapú, precíz és modern agrártechnológiák iránti elkötelezettség nem 8 évvel ezelőtt került bele az Agroinform ars poeticájába. Az Arcanum dokumentumtárban található milliónyi archív sajtóanyag között fellelhető az az 1967-ben, a Magyar Nemzetben megjelent cikk, amely így ír az akkori Agroinform tevékenységéről: "Az Agroinform statisztikai és számítástechnikai osztálya segítséget nyújt az ügyvitel-szervezés, a gépi adatfeldolgozás, az elektronikus gépekkel végzett számítások, programozás és statisztikai adatösszesítés, értékelés elvégzésére, és ezzel különböző területeken helyes gazdasági döntéseket alapozhat meg."
|
Előzmények: a mezőgazdasági könyvtárak és dokumentációs központok magyarországi kialakulása
A mezőgazdasági szakkönyvtárakra a háború előtt is volt igény. Már a Földművelésügyi Minisztériumban, a kísérletügyi intézményeknél, a Mezőgazdasági Múzeumban és a különféle szakoktatási központokban is régóta fennálltak a szakkönyvtárak, azonban ezek még egymással nem álltak kapcsolatban az 1945 előtti időszakban. De a háború, mint mindenben, ebben is változást hozott. A mezőgazdasági könyvtárak nagy része feloszlott, az agráregyetemek vidéki tagozatainak könyvtárait felszámolták, és a mezőgazdasági egyesületi könyvtárak gyűjteménye is szétosztásra került.
1945. május 20-án javaslatot tettek a Mezőgazdasági Ipari Dokumentációs Központ létrehozására, melynek megszervezésével Fejér Domokost bízták meg, és melynek végleges neve Mezőgazdasági Tudományok Dokumentációs Intézete lett. Ez az intézmény teremtette meg azt a tagoltságot, amellyel a mai OMgK dokumentációs szervezte rendelkezik. Az intézmény nevét egy évvel később Magyar Mezőgazdasági Tudományok Tájékoztató Intézete névre változtatták. Ezzel már elismerték a könyvtár és a dokumentáció egymásrautaltságának fontosságát. Végül 1948. március 5-én nyitották meg a Mezőgazdasági Tudományok Tájékoztató Intézetét, mely később a Mezőgazdasági Kísérleti Központ egyik osztálya lett.
1949-ben 5 szakmai dokumentációs központot állítottak fel, köztük a Mezőgazdasági Dokumentációs Központot is, melynek könyvtára 3000 kötetből állt. Mivel az információkra nagyon nagy szükség volt, 1951-ben létrehozták a Mezőgazdasági Fordító Iroda Vállalatot, majd az Országos Mezőgazdasági Könyvtárat, mely azon túl, hogy hivatott volt a mezőgazdasági szakirodalom anyagának egységes gyűjteménybe foglalására, a kutatás és az oktatás fejlesztése terén is fontos feladatokat kapott. Neve augusztus elsejével Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ névre változott.
A kezdetek
A magyar mezőgazdasági szakkönyvtár és szakirodalmi tájékoztatásügy kivételesen jó színvonalon működött az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ (OMgK) évkönyvének tanúsága szerint, mind a hazai, mind a nemzetközi összehasonlításban, már a hatvanas években, melyben óriási szerepe volt annak, hogy 1967-ben létrehozták a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium határozatára a MÉM Információs Központot Agroinform néven.
Kölcsönzés a hatvanas években – forrás: Ötven év a magyar agrárágazat információellátásának szolgálatában, OMgK, 2002, Budapest
Az Agroinform létesítéséhez alapul szolgáló intézmény, az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ (OMgK) nagyon jól működő rendszerrel, nagyon jól képzett külső és belső szakemberekből állt. Ráadásul ebben az időszakban lendült fel a mezőgazdasági és élelmiszeripar ágazat, és jelent meg az automatizálás térhódítása a szakirodalmi tájékoztatásban. Ezidőtájt jöttek létre a nemzetközi információs rendszerek is.
Az OMgK szakembereinek ekkor több nehézséggel is meg kellett küzdeniük, hiszen össze kellett csiszolniuk a korábban külön folyt tevékenységeket. Azonban ezen hamar túl tudtak lendülni, és az intézmény egyre egységesebbé és erősebbé vált. Kiadványok egész skáláját hozták létre, a kutatásban, oktatásban, termelésben dolgozó szakemberek igényeinek kielégítése céljából.
A dokumentációs tevékenység gerincét az Agrárirodalmi Szemle képezte, melynek kiadványai felölelték a mezőgazdasági tudományokon kívül az alap- és segédtudományok köréből vonatkozó irodalmat is. A szemlézett országok között nem csak a Szovjetunió, de az USA, az NSZK mellett Anglia és Franciaország is jelentős tartalomhányaddal szerepelt.
A használhatóság növelése céljából megalkották a tárgymutatót, mely szerzői és tárgyszavas formában jelent meg. A Külföld Mezőgazdasága című kiadvány bemutatta a nemzetközi mezőgazdasági helyzetet, a Mezőgazdasági Világirodalomban pedig kéthavonta jelentek meg különféle irodalmi szemlék és válogatások. A Magyar Agrárirodalmi Szemlét három nyelven adták ki, a Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia pedig 1960-tól negyedévente jelent meg.
Az OMgK olvasóterme a hetvenes években – forrás: Ötven év a magyar agrárágazat információellátásának szolgálatában, OMgK, 2002, Budapest
Az Agroinform, a MÉM Információs Központja
1967-re megértek a feltételek egy korszerű, teljes körű információs és dokumentációs feladatokat ellátó intézmény kialakítására, melynek feladatait az alapító igen széles körben határozta meg:
1. A hazai és külföldi mezőgazdasági, erdészeti, faipari, élelmiszeripari, műszaki és tudományos eredményekről információk gyűjtése, azok összegzése és eljuttatása az irányító szervekhez, vállalatokhoz, gazdaságokhoz.
2. A hazai és külföldi mezőgazdasági és erdészeti szakirodalom összegyűjtése, rendszerezése, az érdekeltek felé rendelkezésre bocsátása, a könyvtárak szakmai felügyeletének ellátása.
Ekkor került az új intézmény feladatkörébe a szervezeti mezőgazdasági szaktanácsadás fejlesztése és a szaktanácsadói szervek munkájának összehangolása is. Az Agroinformban ekkor dinamikus fejlődés indult meg. Erősödtek a már meglévő bel- és külföldi kapcsolatok és újak is alakultak.
Új kihívást jelentett az új technikai eszközök megjelenése is. Az Agroinform fejlesztési terveinek kidolgozásához szükség volt a felhasználók mélyrehatóbb igényeinek megismerésére is, melyek felmérésére 1972-től piackutatási módszerekkel került sor.
Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság és az Információs Infrastruktúra Fejlesztési program ösztönzőleg hatott az agrár ágazatra. Különféle információs csatornák kerültek kiépítésre, és az Agroinform egyre több ágazat információs intézményével került szoros kapcsolatba. Az új műfajt képviselő információs lapok közül elsőként a Növényvédelmi Információk és Közlemények látta meg a napvilágot, de úttörő jelentőségű volt a Szőlő-Borinform című kiadvány is.
Agroinform kiadvány a nyolcvanas évekből – forrás: Ötven év a magyar agrárágazat információellátásának szolgálatában, OMgK, 2002, Budapest
A nemzetközi információs rendszerek megjelenése
Az AGRIS nemzetközi tájékoztatási rendszer mellett az AGLINET is gyűjtötte a nagy nemzetközi könyvtárak anyagait, a számítógép segítségével pedig az elérhető dokumentumok mennyisége milliós nagyságrendűvé vált. Az 1976-os év funkció bővülést hozott az Agroinform életében. Ettől kezdve a feladatkörébe tartozott a belföldi ágazati szakmai bemutatók, szakmai versenyek, kiállítások előkészítése, szervezése és koordinálása is.
Az Agroinform átfogó tájékoztató rendszerének kialakítása során nagy figyelemmel voltak az elérhető technikai eszközökre, a szakemberek felkészültségére és a továbbképzési lehetőségekre. Fontos szempont volt, hogy a rendszer módosítható legyen, a felhasználói igények változásának tekintetében is. Helyet kaptak a hagyományos és az automatizált eszközökön nyugvó szolgáltatások is.
A rendszer fő koncepciója volt, hogy alrendszerekből épüljön fel, melyek központjában az adattárak helyezkedtek el, melyekhez speciális adattárak kapcsolódtak. Nyilvánvaló volt, hogy ha az igények minőségi kielégítésére törekednek, akkor a szolgáltatást úgy kell kialakítani, hogy többféle formában, több adattárból lehessen hozzájutni a szükséges információkhoz. Voltak folyamatos, eseti és kiegészítő tájékoztatási szolgáltatások. 1979-től az AGRIS adatbázis mágnesszalagjai havi rendszerességgel érkeztek, melyeket az Agroinform angol nyelven, bibliográfiai feldolgozásban juttatott be az adattárba, mely szolgáltatás igen népszerű volt a felhasználók körében.
A történeti áttekintés forrásául szolgált: OMGK Évkönyv
Az Agroinform tevékenységei a 80-as években
A 80-as években már áthatotta az Agroinform mindennapjait az, hogy egyre inkább vállalati szemlélettel működött, és egyre szélesebb tevékenységi körrel rendelkezett. A meglévő információszolgáltatási feladatkör, a mintegy 20-25 szakmai folyóirat kiadása és terjesztése mellett a 80-as évek elején kibővült filmkészítési tevékenységgel: a 16 mm-es filmeket gyártó részlegen többek között külföldi agrártechnológiákat mutattak be, ilyen volt például az, amely az izraeli öntözési rendszerről számolt be. Ezeket a filmeket az országos gazdaszervezetek számára forgalmazták.
Az Agroinform eközben vállalattá alakult, tevékenységének fontos részét képezte a kutatások és fejlesztések közzétételével foglalkozó részleg.
Az Agroinformnak volt fordítórészlege is, ahol a külföldről beszerzett agrárszakmai folyóiratokban megjelenő híranyagokat fordították és tették közzé rövidítve. Ezekből az anyagokból később digitális adatbázist állítottak össze, amely lehetővé tette, hogy keresni lehessen a szakmai tartalmak között, hiszen hatalmas információmennyiségről volt szó az élelmiszeripartól a mezőgazdaság minden ágazatán át egészen a biotechnológiáig.
Az Agroinform az IBUSZ utazási irodával együttműködésben utazásszervezést is végzett. Mezőgazdasági érdekeltségű szakemberek, gazdálkodók számára szervezett külföldi tanulmányi utakat, és külföldi érdeklődök számára hazai bemutatókat. Szintén nagy szerepe volt az Agroinformnak országos és regionális mezőgazdasági szakkiállítások szervezésében.
A 80-as évek végén meghatározó esemény volt, amikor az Agroinform a CAB nemzetközi szervezet tagja lett, mint első, nem nemzetközösségi tag. Az együttműködés keretében vezette be az Agroinform az agrárszakkönyvtári hálózatban a CD-ROM technológiát, majd
1982-ben lehetőség nyílt arra is, hogy az offline számítógépes keresések mellett megjelenhessen az online hozzáférés kialakítása is.
1985-től kezdve a rendszer folyamatosan és automatikusan működött. 1986 körül alakult ki a képújság a MTV-vel közösen. A képújság a televízióműsor hátterében futó modul volt, amely az agráriummal, gazdasággal, időjárással kapcsolatos híranyagokat közölt.
1989-re az Agroinform mind a hagyományos úton, mind az automatizált eszközök igénybevételével előállított könyvtári és információs szolgáltatásait jól működő rendszerré fejlesztette és hatásosan alkalmazta.
A cikk folytatásában az Agroinform 1990 utáni történetével foglalkozunk.
