Az információk arról szóltak, hogy egy új légyfajta a lovak sebes szöveteibe petézik. Ott fejlődnek ki a  lárvák, s a folyamatba az állat bele is pusztulhat. A Nébih-nél érdeklődtünk, mi igaz a pletykákból. Itt azt a választ kaptuk: nincs tudomásuk Magyarország területén jelenleg a lovak körében terjedő új betegségről. Ugyanakkor a felsorolt tünetek alapján több ismert betegség gyanúja is felmerülhet, amelyek hazánkban régóta, rendszeresen előfordulnak és az állattartók, valamint az állatorvosok körében jól ismertek.

Ezek közül az alábbi két betegség, a lovak fertőző kevésvérűsége (ló-AIDS, EIA), illetve a lovak nyári vérzése (parafilariasis) előfordulása gyanítható, viszont egyikre sem illenek rá maradéktalanul az említett tünetek. Mivel azonban mindkettő felbukkanása lehetséges, az állattartóknak érdemes figyelmet fordítani rájuk és ez ügyben kötelezettségeik is keletkeznek.

Lovak fertőző kevésvérűsége (ló-AIDS, EIA):

A betegség terjesztésében vérszívó ízeltlábúak (böglyök, szúró legyek, szúnyogok, kullancsok) is szerepet játszanak. Lovakban az esetek kis részében már a betegség kezdeti, heveny, lázas, általános tünetekkel járó szakaszában elhullással járhat, többnyire azonban elhúzódó lefolyású. Többhavonta ismétlődő lázas rohamok, vérszegénység, gyengeség és testszerte jelentkező oedema (vizenyős duzzanat) figyelhető meg a beteg állatokon. A tünetmentes időszakokban is ürítik a vírust, egészen életük végéig, ezért környezetükre veszélyt jelentenek. A lovak fertőző kevésvérűsége Magyarországon bejelentési kötelezettség alá tartozó betegség, ami azt jelenti, hogy az állattartó haladéktalanul köteles jelezni a szolgáltató, vagy a hatósági állatorvos felé, ha a lován a betegség tüneteit észleli. A vonatkozó rendelet előírásai alapján a fertőzöttségre gyanús állatot el kell különíteni, és hatósági megfigyelés alá vonni. A vele együtt tartott fogékony állatokat is forgalmi korlátozás alá kell vonni, meg kell figyelni, valamint további laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni. Ha a vizsgálatok a betegséget igazolják, akkor az állatot állami kártalanítás mellett le kell ölni. A betegséget gyógyítani nem lehet. A betegségről a Nébih tematikus oldalán további információk itt érhetők el.

A lovak nyári vérzése (parafilariasis):

Hazánkban főleg a Dunántúl déli részén, a Duna-Tisza közén, valamint a Tiszántúl délnyugati részén gyakori ez a betegség – ott, ahol a köztigazda legyek életfeltételei a legmegfelelőbbek. A betegséget a Parafilaria multipapillosa nevű parazita féreg okozza, amelynek fejlődési formáit a vérszívó legyek oltják be a bőrbe, és itt alakul ki az ivarérett féreg. Meleg időben, nyáron, a lovakban, főként a nyak oldalán apró pörsenések keletkeznek, melyekből kisebb vérzés serked elő. A vérzés naponta többször is megismétlődik. A sebek helyi kezelésével a vérzés nem szüntethető meg. A baj jelentősége abban rejlik, hogy a gyakori vérzés a bőrt irritálhatja, a kicsordult vér sok rovart csal az állatra, amely azután erősen nyugtalanítja. Az irritáció miatti vakaródzás idővel mechanikai sérülésekhez, másodlagos baktériumos fertőzéshez, akár bőrgyulladás kifejlődéséhez is vezethet. Május elejétől szeptember közepéig a parafiláriák ivarérett nőstényei eredeti tartózkodási helyükről a pólya alatti laza kötőszövetből kiindulóan a bőrizmot, a bőralatti kötőszövetet és rendszerint magát a bőrt is átfúrják, és azon egy tűszúrásnyi kerek lyukat ejtenek. Ily módon a felszínre jutnak és ivari produktumaikat a külvilágra juttatják, majd ezeket a közben fellépő vérzés magával sodorja. Így jelenik meg a nyári vérzés jellemző klinikai képe.

Az állattartónak a jó gazda gondosságával kell eljárnia

Köztigazdaként a nappal támadó legyek szerepelnek, amelyek a vérben lakmározva a vérrel együtt a parafiláriák petéit és lárváit is felvehetik, majd azokat továbbviszik. Előfordul a parafilariózisnak egy másik vérserkedés nélküli formája is, amikor a nyári vérzés helyein csupán borsó-, mogyoró- vagy diónagyságú tömött, rugalmas tapintatú csomók jelennek meg, és e csomókban mindig megtalálható a parazita. A parafiláriák a gazdaállatban éveken át életben maradnak, és az általuk okozott tünetek nagyon sok gondot és bosszúságot okoznak nemcsak az állatnak, de a gazdáiknak is. A betegség jól kezelhető, de fontos a legyek távol tartása például repellenes szerek alkalmazásával.

Az állattartónak a „jó gazda gondosságával" kell eljárnia az állattartása során, tehát csak a jogszabályokban előírtaknak megfelelően tarthatja az állatokat úgy, hogy betartja a járványvédelmi és állatvédelmi előírásokat. Emellett részt kell vennie az előírt állatbetegségektől való mentesítési programokban.

Amennyiben az állattartó a lován betegség tüneteit észleli, haladéktalanul keresse fel a szolgáltató, illetve a területileg illetékes hatósági állatorvost, hogy a betegség igazolódása esetén az esetlegesen szükséges hatósági intézkedéseket és a kezelést késlekedés nélkül megkezdhessék.

A szakmai jogszabályoknak való megfelelést a területileg illetékes vármegyei kormányhivatalok járási állategészségügyi hatóságai vizsgálják.