A csalán (csihány, csolány, csalgan) a legismertebb gyógynövények egyike, melynek reuma elleni hatását mindenki ismerik. Annak ellenére, hogy a csípése gyorsan múlik, aki egyszer hozzáért, bizonyára egy életre megjegyzi magának, hogy jobb vele óvatosnak lenni. A tavasz idén különösen korán érkezett, vele együtt pedig a farakások alatt, árokpartok mentén a csalán haragoszöld levelei is előmerészkedtek a földből – írja az egy.hu.
Áztatmányából kiváló rovar- és gombaölő szer, illetve immunerősítő tápoldat is készíthető – fotó: pixabay.com
A nagy csalán (Urtica dioica) neve utal a magyarság keleti rokonságára is: a tatár területeken a „csalgan" tüskebokrot, míg törököknél a „csalagan" magát a csalánt jelenti. A legkorábban hajtó növények egyike, a nappalok melegedésével, a kevésbé gondozott, nitrogénben gazdagabb területeken szinte mindenütt megtalálhatjuk a friss hajtásait. Évelő, kétlaki növény, ami akár 150-200 centiméter magasra is megnő. A csalán a talaj nitrogéntartalmának a jelző növénye.
A növényt mindannyian jól ismerjük és lehetőségeinkhez mérten nagy ívben elkerüljük a vele való érintkezést – nem véletlenül: a csalánt beborító, erős tűhöz hasonlító csalánszőrök érintéskor könnyen a hámszövet alá fúródnak, és égető, csípő, viszkető érzést okoznak a bennük lévő hangyasav miatt.
A csalán egészségre gyakorolt hatásai
A hangyasav okozta csípő érzés szerencsére nem tart sokáig, ráadásul a segítségünkre lehet az ízületi gyulladások, reumatikus panaszok enyhítésében is, mert helyi vérbőséget okozva a vérkeringés azokban a kisebb erekben is felélénkül, amelyek a gyulladás vagy a mozgás hiánya miatt perifériára szorultak.
A csalán belsőleg is a hasznunkra lehet! Gyűjtésekor a még nem virágzó leveles szárakat szedjük, amelyekről célszerű még a szárítás előtt lefosztani a leveleket, amelyeket a gyógyászatban szárítva, vagy frissen hasznosítják.
Teája vízhajtó és élénkítő hatású, vitaminokat és vasat is nagy mennyiségben tartalmaz, emiatt az egyike a tavaszi tisztítókúrák legfontosabb eszköztárának.
Serkenti a vese működését, ezzel hozzájárul a szervezetben felhalmozódó méreg- és salakanyagok eltávolításához, kovasav tartalmának köszönhetően pedig a hajápoló készítmények és samponok gyógyhatású összetevője.
Annak ellenére, hogy kiemelkedően értékes tavaszi gyógynövény, mégis fontos tudni, hogy a gyógyászatban és a tavaszi kúrák alkalmával is csak kúraszerűen javasolt a fogyasztása: a legfeljebb 2-3 hetes kúrák között legalább 2-3 hét szünetet kell tartani!
Mint minden méregtelenítő hatású gyógynövényre, így a csalánra is igaz, hogy áldott állapotban lévő és szoptatós édesanyáknak szigorúan tilos fogyasztani! – olvasható a figyelmeztetés az egy.hu-n.
A csalánt nemcsak a gyógyászatban, hanem a konyhában is többféle módon felhasználhatjuk, nagyon finom saláta, leves, főzelék készíthető belőle! Frissen szedett leveleit még túróba is keverhetjük, de néhány sörkülönlegesség fűszereként is alkalmazzák!
Teája vízhajtó és élénkítő hatású – fotó: pixabay.com
Csalán a biokertészetben
A csalán áztatmányából kiváló rovar- és gombaölő szer, illetve immunerősítő tápoldat is készíthető – mivel a rovarok idegrendszerére hat, így gátolja azok mozgását és táplálkozását. A gombák – például a monília vagy a peronoszpóra – ellen is sikerrel alkalmazható.
Az áztatmány elkészítése a következő:
- öntsünk annyi vizet a műanyag hordóba gyűjtött csalánra, amennyi ellepi,
- 3-4 napig legalább 20 fokon hagyjuk erjedni
- az erősen bűzös ázalékot naponta keverjük meg
- az oldat akkor lesz használható, amikor besötétedik, nem habzik és a szaga is tompábbá válik.
- a kierjedt csalánlé előnye, hogy hosszan eltartható, és bármikor alkalmazható.
Permetléként a növényekre szűrve, 1:5 arányban vízzel hígítva juttathatjuk ki. Zöldtrágyaként 10-szeres hígításban alkalmazhatjuk.
Narancsolajjal növelhetjük a hatékonyságát, ami egyrészt segíti a szer tapadását, másrészt elpusztítja a lágyabb páncélú kártevőket is. A kivonatot a tavasz és a nyár során megelőzésképpen is használhatjuk, a kártevők és kórokozók jelenlétének függvényében a betakarításig 7-15 naponta juttassuk ki. Virágzáskor azonban ne alkalmazzuk!
