Az Urtica nemzetség a Csalánfélék (Urticaceae) családba tartozó növényfajok. Sokuknak van csípős szőrzetképlete, de elsősorban két faj az, amely hazánkban is elterjedt és általánosan használt. Az Urtica általános név a latin „csípés" szóból származik – írja a novenyvedoszer.hu -n dr. Orlóci László, az ELTE Füvészkertjének igazgatója.
.jpg)
Hazánkban általában a közönséges vagy nagy csalánt használjuk, hiszen ez évelő, minden évben megújul – fotó: pixabay.com
Mint írja, a csalánt a csípőssége miatt ritkán eszik a növényevők, de menedéket nyújt a rovaroknak. A rostjait hagyományosan az emberek is használták, sőt a zöldjéből ételeket is készítettek/készítenek.
A csalán lágyszárú évelő faj, jellemzően 50-150 cm magasságra nő meg. A föld alatt rizómákkal terjed. Szára gyakran négyszögletű. Dél-Franciaországban 1874-ben Charles Naudin francia botanikus felfedezte, hogy a 24 órán át tartó erős szél egy egész hétre ártalmatlanná teszi a csalán szúrós szőreit.
A két leggyakoribb hazai faja az Urtica dioica és az Urtica urens
Az Urtica dioica, más néven közönséges vagy nagy csalán, bármilyen nedves élőhelyen megtalálható, világszerte elterjedt. Az Urtica urens, közismert nevén törpe csalán egynyári faj. Az Antarktiszon kívül a világ összes kontinensén megtalálható.
Hazánkban általában a közönséges vagy nagy csalánt használjuk, hiszen ez évelő, minden évben megújul.
A fiatal leveleket meg lehet enni, levélzöldségként, főzelékhez, püréhez is használhatók. Ha megfőzzük a spenóthoz hasonló az íze, hagyományosan, Erdélyben még főzeléket is főznek belőle. A szezonja kora tavasszal van, akkor, amikor más élelmiszernövények még alig fellelhetők és használhatók.
A fiatal leveleit, még zsenge hajtásait vízbe áztatjuk, megfőzzük, így a csípős hatóanyag eltávozik a növényből és gond nélkül fogyasztható.
A hagyományos gyógyászatban már a X. századtól azt gondolták, hogy olyan hatóanyagokat tartalmaz, amely elősegíti a laktációt, valamint a csípőssége alkalmas a reuma kezelésére is, hatékony az ízületi fájdalmak enyhítésében.
A csalánkivonat általánosan használt és az Európai Unióban engedélyezett az organikus gazdálkodásban rovar-, gomba- és atkaölőszerként.
A csalán nagyon gazdag vitaminokban, megtalálható benne az A-, a B-, a C- és a K-vitamin, ásványi anyagok közül a vas, a szelén, a kalcium. Van benne klorofill, a csípősséget okozó hangyasav, továbbá különböző flavonoidok és egyéb fitokemikáliák, amelyek több szervrendszerre is jótékony hatással vannak.
Élettani hatásai
Szív és keringési rendszer:
- vértisztító hatású; oldja az érfalakra rakódott zsírréteget, így a krónikus magas vérnyomást is csökkenti
- gátolja az erekben a vérrögök képződését, tisztítja a szív koszorúereit, és a hajszálereket, erősíti az érfalak izomzatát
- elősegíti a vérképződést, vastartalma miatt vérszegénység esetén is hatásos
- fájó, vénás végtagok esetén a csalánteával történő borogatás enyhülést eredményez.
Kiválasztó rendszer:
- átmossa az egész húgyúti rendszert, távozásra készteti a vese- és hólyaghomokot, a kisebb köveket
- a köszvény egyik legbiztosabb ellenszere, mind belsőleg, mind külsőleg egyszerre alkalmazva.
Emésztőrendszer:
- elősegíti a máj természetes méregtelenítő funkcióit, hatására a májba friss vér áramlik
- a növény képes a májban és a lépben felhalmozódott toxikus anyagokat kioldani és eltávolítani
- teája a gyomor- és bélhurut ellen hatásos
- gyulladáscsökkentő hatása miatt segítséget nyújthat a vastagbél gyulladásos betegségeinél, illetve székrekedés esetén
A veteményeskertben is számos felhasználási területe ismert
Igen hatékony a hasznos rovarok megóvásában, illetve a talaj termékenységének biztosításában. Olyan nitrogéntartalmú vegyületeket állít elő, amely hatékony a komposzt érlelésének gyorsításában. A növény jelenléte figyelmeztet a talaj magas nitrogéntartalmára is.
