Ahogy a nevéből is következik, az alhaszonbérlet egy járulékos jogviszony, azaz már eleve feltételez egy haszonbérleti szerződést a bérbeadó és a bérlő között.

Könnyen akadhat azonban olyan gazdasági helyzet, mikor a haszonbérlő valamilyen okból mégis továbbengedi a földhasználatot egy másik gazdálkodónak, általában ilyenkor ez a másik fél is enged át cserébe földet az eredeti földhasználónak.

Erre épül a jogszabályi rendszer is, hiszen alhaszonbérbe adásra csak vetésforgó vagy túlnyomó részben élőmunka ráfordítást igénylő tevékenység céljából kerülhet sor – írja a MAGOSZ.

traktor

Az alhaszonbérlet egy járulékos jogviszony, azaz már eleve feltételez egy haszonbérleti szerződést a bérbeadó és a bérlő között – fotó: pixabay.com

Milyen szerződés szükséges ehhez?

A szerződésnek tartalmilag ugyanazokkal az elemekkel kell rendelkeznie, mint egy klasszikus haszonbérleti megállapodásnak, de külön is meg kell indokolni, hogy miért és milyen célból kerül továbbadásra a földhasználat. [2013. évi CCXII. tv. 65. § (1) bek.]

Kinek a beleegyezése szükséges az alhaszonbérbe adáshoz?

Az alhaszonbérbe adáshoz mindenképp szükséges a bérbeadó fél, tehát a földtulajdonos vagy a haszonélvező jóváhagyása, ezt a jóváhagyó nyilatkozatot a szerződésnek is tartalmaznia kell.

Megszűnik-e az eredeti haszonbérlet?

Fontos még tudni, hogy az alhaszonbérbe adással nem szűnik meg az eredeti haszonbérleti szerződés sem, az változatlanul fennmarad: az eredeti haszonbérlő ugyanúgy köteles fizetni a bérleti díjat a bérbeadó irányába.

Sőt, ha az alhaszonbérlő nem műveli megfelelően a területet, úgy az eredeti bérbeadót is ugyanúgy megilleti a felmondási jog – olvasható a MAGOSZ cikkében.

Milyen időtartamra lehet alhaszonbérbe adni egy területet?

Mivel az alhaszonbérlet egy járulékos jogviszony, így az időtartama is legfeljebb az eredeti bérleti szerződés lejáratáig tarthat.

Természetesen lehet ennél rövidebb is.

A szerződés járulékosságából az is következik, hogy amennyiben az eredeti bérleti szerződés felmondásra kerül, úgy az alhaszonbérlet is megszűnik vele egyetemben.

Az alhaszonbérletnél nincs kifüggesztés

Mivel egy speciális célú földhasználatról van szó, így alhaszonbérbe adás esetén előhaszonbérleti jog nem áll fenn, továbbá az alhaszonbérleti szerződéshez nem kell a kormányhivatal jóváhagyása. [2013. évi CCXII. tv. 65. § (3) bek.]

Ki veheti fel a támogatásokat a terület után?

A földhasználati lapon ilyenkor törlik az eredeti bérlő földhasználatát, helyette pedig bejegyzik alhaszonbérlet jogcímén az új földhasználót. [356/2007. Korm. rend. 14/A. §]

A támogatások szempontjából tehát a jogszerű földhasználó az alhaszonbérlő lesz, ő veheti fel a támogatásokat. [2007. évi XVII. tv. 44. § (7) bek. c) pont]

+1) Mire kell még figyelni alhaszonbérlet esetén?

Fontos, hogy az alhaszonbérleti jogviszony lejártával nem áll fenn előhaszonbérleti ranghely sem az eredeti bérlő, sem az alhaszonbérlő számára, hiszen az csak a „volt haszonbérlő” számára, mégpedig a bejegyzett haszonbérlő számára áll fenn.

Ennek oka, hogy az eredeti haszonbérlő földhasználatát már törölték az alhaszonbérbe adáskor, az alhaszonbérlő személy használati jogcíme pedig nem „haszonbérletként”, hanem „alhaszonbérletként” került bejegyzésre. [Földforg. tv. 46. § (1) bek. a) pont][Földforg. tv. 47. § (1) bek.]