Manapság nagy szakmai vita dúl a körül, hogy vajon szabad-e még szántani, az egyre aszályosabb időjárás, a csapadékhiány közepette van-e jövője a forgatásos talajművelésnek?
A témában megjelent korábbi cikkünkben azt írtuk: a szántás és az optimális talajművelés megítélése kapcsán a kulcs talán az a gondolat, hogy a jó talajszerkezetre hosszú távon van szükségünk, márpedig a nem jól, szakszerűen, a talaj nedvességállapotának nem megfelelően végzett talajmunka sajnos nem ezt szolgálja. A szakértők véleménye viszont erőteljesen megoszlik abban, hogy mikor, milyen talajmunka szolgálja a talajszerkezet megőrzését, netán javítását.
Vannak talajállapotok, amikor jobb, ha nem szántunk, ugyanakkor a növények gyökérzetének szüksége van levegőre. Van, amikor a szántás talajdegradációhoz vezet, máshol javítja a talajállapotot és a növények életkörülményeit. Annak megállapítása, hogy hol, melyik állapot áll fenn aktuálisan, bizony már szakértelem kérdése.
Lehet, hogy ebben az esetben is az arany középút a helyes választás: mélyszántásra elegendő csak pár évente sort keríteni.
A videóban brutális méretű ekével szántanak, a szántási mélység, a nagy fogási szélesség és a talaj kötöttsége miatt a váltva forgató ekét két nagytraktor vontatja egyszerre. Nos, sokan tudják, hogy amit látunk, az a forgatás speciális esete, amikor az úgynevezett rigolekével vélhetően gyümölcsösültetvény telepítését készítik elő. Ebben az esetben akár 40 centiméter mélyre is lemegy az eke annak érdekében, hogy a humuszban gazdagabb felső talajréteget mélyebbre, a jövőbeni gyökérzónába forgassa és az altalaj kerüljön a felszínre.
Indexkép: YouTube
