Ezt Patrick Pagani, a Copa-Cogeca, a mezőgazdasági termelők uniós érdekképviseleti szervezetének főtitkár-helyettese mondta az Agroinformnak adott interjújában a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében szeptember elején Budapesten megrendezett KAP-konferencián. A tisztségviselőt egyebek közt arról is kérdeztük, hogyan lehetne felgyorsítani, elősegíteni a mezőgazdaságban ma a legnagyobb gondot jelentő generációváltást.
– Mit emelne ki a KAP-konferencia két napjából? Melyek voltak a fő célok, fontos témák?
– Először is, nagy köszönet illeti a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát, melynek nagyon fontos szerepe van abban, hogy a magyar gazdákkal is folyamatosan kapcsolatban lehessünk. A kétnapos konferencia egy hihetetlenül jól szervezett esemény volt, nagyon fontos és időszerű, mert nekünk, mint európai gazdáknak, fel kell építenünk a jövő KAP-ját, Közös Agrárpolitikáját és a jövő KAP-ja összhangban áll a magyar elnökség mottójával is: a „gazdák évszázada", tehát a gazdákból indul ki. Ez a konferencia lehetőséget biztosított arra, hogy megvitassuk ezeket a kérdéseket. Ugyanaz az erős üzenet érkezett mindenkitől: központi szerepet kell biztosítani a mezőgazdaságnak és az élelmiszertermelésnek, valamint egy erős közös agrárpolitikának. Csak ez biztosíthat a gazdák számára jövedelmet, stabilitást, garantálhatja az élelmiszerbiztonságot és az ésszerű áron elérhető élelmiszereket is – válaszolta Patrick Pagani.
Patrick Pagani, a Copa-Cogeca főtitkár-helyettese – fotó: Copa-Cogeca
– Ha az elmúlt két év mezőgazdasági tüntetéseire gondolunk, az ezekre irányuló különleges figyelem segített-e a Copa-Cogeca-nak abban, hogy hatékonyabban képviselje a gazdákat?
– Számunkra világos, hogy a tüntetéshullám nemcsak a különböző nemzeti ügyek miatt kezdődött, hanem az európai agrárium általános helyzetére való reflektálásként. Valóban, a megmozdulásoknak köszönhetően az eddiginél nagyobb figyelmet kapott a mezőgazdaság. A tiltakozások egyik ok az, hogy a gazdákat nem hallgatták meg eléggé, túl sok volt a felülről érkező javaslat, intézkedés, amelyek célzottak voltak ugyan, de nem álltak rendelkezésre eszközök a célok eléréséhez. Így a gazdák erős bizonytalanságot éreztek a jövőt illetően. Most az a legfontosabb, hogy a mezőgazdaságot visszahelyezzük Európa stratégiai eszközei közé és már látunk erre utaló pozitív jeleket: például Von der Leyen elnök asszony minapi beszédében, ahol megemlítette, hogy a mezőgazdaság az Európai Unió legfontosabb ágazata. És most azt szeretnénk, hogy ennek megfelelően konkrét lépések is történjenek ebben az ügyben.
– Ha már utalt rá: a mezőgazdaság jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd záródokumentuma pár nappal ezelőtt jelent meg. Mit gondol erről a dokumentumról, mennyire érzi szakmainak, amivel talán valóban lehet dolgozni?
– Először is: fontos, hogy a megfelelő összefüggésben nézzük. Ez egy jelentés, amit bizonyos számú szakértő állított össze. Tehát most még nincs ehhez kapcsolódó jogalkotási kezdeményezés, a szakmai alkalmasságát akkor fogjuk látni, amikor lesz ilyen. De abban bízunk, hogy már egyáltalán annak a ténye, hogy a dokumentum elkészült is azt mutatja: paradigmaváltás zajlik a gazdák és az agrárium megítélését illetően.
A Budapesten megrendezett KAP Konferencia – fotó: NAK/Lévai Zsolt
– Ha konkrétan a Copa-Cogeca véleményére vagyunk kíváncsiak, ennek alapján hogyan kellene kinéznie a jövő közös agrárpolitikájának?
– További erőfeszítéseket kell tennünk a parlamentben és a választásokon annak érdekében, hogy az EU újra pozícionálja céljait a digitális átállással kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy az új digitális döntéseket figyelembe kell venni és a költségvetést meg kell növelni az inflációt is figyelembe véve. Szükség van egy koherens kereskedelempolitikára és a mezőgazdaság átalakulására is, melynek ötvöznie kell a gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóságot.
– Mit gondol, melyek az említett célkitűzések megvalósításának legjelentősebb akadályai?
– Az egyik és a legfontosabb maga a költségvetés, ami tagadhatatlanul kulcselem. Nem csak arról van szó, hogy a közös agrárpolitikának lehetővé kell tennie a gazdák számára azt is, hogy befektethessenek és 10-15 évre bátran tervezhessenek. Új befektetési forrásokra is szükség van, például az Európai Beruházási Bankkal való együttműködés révén, vagy magánszereplőkkel való kooperációval. Egy másik fontos elem a gazdák tisztességes jövedelmének biztosítása az élelmiszerlánc egészében. Gyakran a gazdák a leggyengébb láncszemek a kiskereskedőkkel és élelmiszer-feldolgozókkal szemben. Meg kell adnunk a lehetőséget a gazdáknak, hogy összefogjanak és erősebbek legyenek, hogy tisztességes jövedelmet biztosíthassanak maguknak.
– Hogyan látja az EU versenyképességét? Miben vagyunk globális szinten is jó pozícióban és min kellene javítani a közeljövőben? Melyek a legnagyobb fenyegetések az export szempontjából?
– Az első fontos elem az, hogy beszéljünk a versenyképességről, mert eddig Brüsszelben bonyolult volt a versenyképességről beszélni. Pedig a versenyképesség kulcsfontosságú. Elengedhetetlen ahhoz, hogy megtartsuk a piacot akár az Egyesült Királyságban, akár az Unióban, illetve az exportot is szinten kell tartanunk. Európában az élelmiszerlánc az egyik legfontosabb exportőr ágazat és ennek folytatódnia kell. Én például látom, hogy az agrárszövetkezetek – vagyis a gazdák közös üzleti vállalkozásai – az export fontos elemei és az innováció letéteményesei. Egy másik elem, amin sokat kellene dolgozni, a generációváltás. Az európai gazdák csaknem fele éri el a nyugdíjkorhatárt az előttünk álló 10 esztendőben. Ezért nagyon sokat kell tennünk annak érdekében, hogy új gazdákat tudjunk bevonni, de innovációkat is be kell vezetnünk annak érdekében, hogy a mezőgazdaság vonzó ágazat legyen. Fontos a vidék támogatása, megőrzése is. Európa területének 70%-a vidéki térség és a népesség 30%-a él ezeken a területeken, elengedhetetlen, hogy vonzó vidéki területeink legyenek, amelyek lehetővé teszik, hogy az emberek jó körülmények között éljenek – szögezte le végül Patrick Pagini.
