Habár sokáig hazánkban nem volt hagyomány, manapság egyre több családban kap helyet a fagyöngy is a karácsonyi dekoráció során. De vajon mit tudunk erről a növényről, és miért fontos csókot váltani alatta? Eláruljuk, és azt is, hogy még melyik növény az, amelyik a fagyöngy mellett szintén fontos szerepet tölt be a karácsonyi dekorációban.
Szabad a csók a fagyöngy alatt!
A fagyöngy leginkább karácsonykor kerül előtérbe, amikor fel szokták akasztani, és akik elhaladnak alatta, azok meg szokták csókolni egymást. A fagyöngy eredetileg a termékenység jelképe volt, az angolok pedig úgy tartják, hogy karácsonykor a fagyöngy alatt megcsókolni valakit szerencsét hoz. Ez a szokás az Egyesült Királyságban gyökerezik, de jó ideje az egész világon közkedveltté vált, így a fagyöngyöt előszeretettel akasztják fel ajtófélfákra, hogy az alatta elsétálók megcsókolhassák egymást. Így hát semmi esetre se feledkezzünk meg erről, és kerítsünk minél több alkalmat rá, hogy elhaladjunk alatta a szerelmünkkel.
A fellógatott fagyöngy egyre több család otthonában jelenik meg karácsonykor. Fotó: Shutterstock
Karl von Tubeuf botanikus szerint ezen a növényen semmi sem normális, amit arra alapoz, hogy a fagyöngynek számos különleges, az általánostól eltérő tulajdonsága van. Nem csoda hát, ha már a mitológiában is felfigyeltek rá, és a görögök szerint Hermész, a kereskedelem istene a Hades, vagyis az alvilág bezárt kapuját egy fagyöngy ágával nyitotta meg.
A druidák pedig arany sarlóval vágták le a fagyöngyöt, a bogyók húsát fehér kelmében fogták fel és varázslatokra használták. De amint a földre cseppent belőle, az elveszítette a varázserejét, így nagyon óvatosan bántak vele. A fagyöngy és a csók kapcsolata pedig egy északi mitológiai történetből származik, miszerint Hader, a tél istene egy fagyöngy vesszőjével ölte meg Baldurt, a napistent. Amikor ezt Frigga, Baldur anyja, a házasság és az anyaság őrzője megtudta, könnyeket hullatott és a könnycseppek a fagyöngy fehér bogyóivá változtak, ő pedig örömében mindenkit megcsókolt, aki a fa alatt elhaladt. Ebből származik a fagyöngy felakasztásának szokása, és az, hogy akik elhaladnak alatta, azok megcsókolják egymást.
De sokan vélték úgy, hogy a fagyöngy védelmet nyújt a gonosz szellemek és a villámcsapás ellen, de még a boszorkányokat is messzire űzi. A kereszténységben a fagyöngy a béke jele lett. Egyesek szerint Krisztus keresztjét fagyöngyös fából ácsolták. Hippokrates a lépfene ellen ajánlotta a levelekből és hajtásokból készült főzetét, a középkorban pedig az epilepszia ellen használták. Az utóbbi időben inkább a gyógyszeripar használja, leginkább ízületi betegségeknél, az immunrendszer erősítésére, a teljesítő képesség fokozására, fájdalomcsillapítóként, étvágygerjesztőként.
De ne hagyjuk lógni a fagyöngyöt, kerüljön belőle az asztalra és az ünnepi csomagokra is. A fagyöngy ágait adventi vagy karácsonyi díszként is használhatjuk, így könnyedén készíthetünk belőle adventi koszorút vagy kopogtatót. A legegyszerűbb, ha egy csokorba gyűjtjük a fagyöngy néhány ágát, és összefogjuk őket egy szép, masnira kötött, széles, piros és fehér szalaggal. Egy tobozokból készített koszorút is kitűnően feldíszíthetünk vele, de még egyszerűen, vázába téve is gyönyörű.
Ismerd meg a fagyöngyöt
A fehér fagyöngy egy fákon élősködő növény, ami a fák kérgeiből szívja el a számára szükséges tápanyagokat és a madarak segítségével tud a legjobban szaporodni. A fagyöngy, hiába nagyon szép, azért mégiscsak egy élősködő és sajnos rohamosan terjed és szinte minden fafajon megtelepedik.
A legenda szerint, mivel a fagyöngy nem a földön él, hanem a magasban, így kapcsolatot tud tartani az égiekkel. A benne lévő viscotoxin nevű vegyület sokat segít a rák gyógykezelésében, valamint magas vérnyomás ellen is alkalmazzák. Azonban a fagyöngy mérgező, így tartsuk tőle távol magunkat és persze a gyerekeket és a háziállatokat is!
A fagyöngy a szantálfavirágúak rendjébe és a szantálfafélék családjába tartozó nemzetség. Fás szárú, félparazita életmódú növény. A növény Európán túl Amerikában, Ázsiában és Afrikában is elterjedt. Alma-, fenyő-, tölgy- vagy nyárfákon is nőhet.
Nem győzzük hangsúlyozni, hogy fogyasztása mérgező, de bizonyos gyógykészítményekben felhasználják gyógyító erejét. A nagy ókori gyógyítok elsősorban külsőleg alkalmazták, Európában, elsősorban Németországban viszont fogyasztják a belőle készült teát vagy préslevet. A fagyöngyöt tartalmazó készítmények a hazai gyógyszertárakban és drogériákban is elérhetők.
A fagyöngyből gyönyörű adventi koszorút is lehet készíteni. Fotó: Shutterstock
Az elmúlt évtizedekben számos kutatás folyt arra vonatkozóan, hogy megtudják a fagyöngy összetevőinek gyógyhatásait. Ezek között vannak olyanok, amelyek az immunrendszert stimulálják, vannak, amelyek citotoxikus hatásúak, vagyis sejttoxikusak, és szerepet kaphatnak a daganatsejtek elpusztításában, ezeken kívül pedig hozzájárulhatnak a daganatsejtek programozott sejthalálához. A fagyöngyös készítményeket alkalmazzák a tumorok sebészi eltávolításának kiegészítéseként is. A fagyöngy daganatos betegségek esetén való alkalmazása nagy részben homeopátiás készítményeken keresztül történik.
A fagyöngy egyik különös tulajdonsága, hogy a tavaszi vegetáció kezdetétől a levelei és hajtásai minden nap másképpen helyezkednek el. Mindkét oldalukon légzőnyílások vannak, és július elején találják meg az állandó helyüket, amikor is szabályos gömb alakot vesznek fel. Ez a gömb a lombhullás után látható igazán. A nyár folyamán a villás elágazású hajtások új hajtásokat fejlesztenek, így ezek száma mutatja meg nekünk, mennyi idős a fagyöngy.
A fagyöngy virágai télen nyílnak és február-márciusban termékenyülnek meg. Kétlaki növény, a hím- és a nővirágok más fán jelennek meg. A fehér bogyók június végén fejlődnek ki és decemberben lesznek érettek. A bogyók belsejét ragacsos, nyúlós anyag tölti ki, mely sok énekes madár kedvenc eledele. Ez persze nagyon hasznos a fagyöngy számára, hiszen a bogyókban magok vannak, melyeket a madarak elfogyasztanak, majd a csőrüket a faághoz dörzsölik, hogy megszabaduljanak a nyálkás, ragacsos anyagtól és ezzel odaragasztják a magot a fa ágához. Így képes szaporodni a fagyöngy.
A magyalról se feledkezzünk meg
De nem csak a fagyöngy, a magyal is kiváló arra, hogy karácsonykor dekoráljunk vele. A magyal formás ágai, csodálatos, élénkpiros bogyóival és sötétzöld, fényes, szúrós szélű leveleivel mintha csak karácsonyra lennének kitalálva. Tökéletes karácsonyi dekorációs kellék a különféle asztaldíszek, kopogtatók és adventi koszorúk elkészítésekor, így akár ilyen formában is érdemes ajándékozni. Nyugodtan próbálkozzunk saját készítésű koszorúkkal és díszekkel, és ajándékozzuk azokat szeretteinknek.
A magyal is csodálatos dekoráció lehet a karácsony alkalmával. Fotó: Shutterstock
Az angolszász országokban már régóta az ünnep szimbóluma, mára pedig már meghódította az egész világot. Rengeteg képeslapon és csomagolópapíron szerepel a magyal. A hideg hónapokban is szépen zöldell a kertben, szúrós levelei miatt pedig kiváló sövényként is. Bogyói az első fagyok után megpuhulnak, így remek eledelt biztosítanak a madarak számára.
Azonban csak a madarak fogyaszthatják a magyalt, az emberek számára mérgező, így a gyerekekre is ügyeljünk, nehogy meg akarják kóstolni a szép, piros bogyókat. A magyal, ha jól gondozzuk, akár száz évig is elél a kertünkben, sőt, ötszáz éves példányok is vannak belőle. A félárnyékot kedveli, jól viseli a fagyokat és a metszést is.
Az ókori rómaiak szerint az erdő istenének, Silvanusnak volt a szent fája a magyal, amely a természet örök megújulását és a reményt is jelképezi, míg egy norvég város címerében az igazságot, a walesiek számára pedig a gonosz lelkektől való védelmező erőt jelenti. Az angolok szerint Krisztus töviskoszorújának jelképe, szúrós levelei a töviseket, piros bogyói pedig Krisztus lehulló vércseppjeit szimbolizálják.
Mindenkinek csodás karácsonyt kívánunk!
