Egyre hidegebbre fordul az időjárás, sokan bekapcsolják a fűtést. Azoknak, akik nyílt égésterű fűtőberendezést – kandallót, cserépkályhát vagy vegyes tüzelésű kazánt – használva fával fűtenek, a saját érdekükben gondoskodniuk kell a kéményseprésről. Ha valaki nem foglalkozik ezzel, az életveszélyes következményekkel járhat – hívja fel a figyelmet a katasztrofavedelem.hu.
A saját érdekünk a kémények állapotának rendszeres ellenőrzése – fotó: pixabay.com
A fatüzelésű fűtés veszélyei
A nem megfelelően karbantartott kemény több szempontból is veszélyforrásnak számít: egyrészt a kémény belső falán lerakódott korom és kátrány bármikor meggyulladhat – a hivatalos hazai statisztikák adatai szerint minden hatodik lakástűz a kéményben keletkezik.
Másrészt, ha elmarad a kéményseprés, az komoly kockázatot jelenthet a köznyelvben csak „csendes gyilkosként" emlegetett szén-monoxid keletkezésével is. Ahol nyílt égésterű eszközzel fűtenek, főznek, vagy melegítenek vizet, ott ezen eszközök a nekik helyet adó helyiség levegőjét használják fel az égéshez. Ha nem jut kellő mennyiségű levegőhöz a berendezés, akkor – bármennyire jó huzata van a kéménynek – ott az áramlás megfordul és visszaáramlik az égéstermék. Emiatt tökéletlen égés alakul ki és másodpercek alatt veszélyes mennyiségű szén-monoxid jön létre.
A keletkező gáz az emberi érzékszervek számára észrevehetetlen, belélegezve gátolja a vér oxigénszállító képességét, és súlyos mérgezést okoz. Ennek tünetei: rosszullét, szédülés, fejfájás, hányinger és a fáradtság –ezek olyan jelzései a szervezetünknek, amelyek könnyen összekeverhetők más betegségek tüneteivel.
A szén-monoxid már kis koncentrációban is rendkívül mérgező, jelenlétét egy speciális mértékegységben, ppm-ben (parts per million, milliomod részben) mérik. Egy ppm-nyi gáz jelenléte annyit jelent, hogy egy köbméter levegőben egy köbcentiméter van belőle.
Az emberi szervezetre gyakorolt hatásai:
- 200 ppm koncentrációjú szén-monoxid enyhe fejfájást, fáradtságot, szédülést, és két három órán belül hányingert okoz.
- 400 ppm töménységű szén-monoxid erős fejfájást okoz egy-két órán belül, három óra elteltével pedig életveszélyessé is válhat.
- 800 ppm koncentráció ebből a gázból hányingert, émelygést, két órán belül eszméletvesztést, három órán belül pedig halált okoz.
- 1600 ppm erős fejfájást, szédülést és hányinger okoz húsz percen belül, a halál egy órán belül áll be.
- 3200 ppm jelenléte már öt-tíz percen belül erős fejfájást, hányingert és émelygést okoz, tizenöt-húsz percen belül pedig halált.
- 6400 ppm koncentrációban már egy-két percen belül tapasztalhatóak e fenti tünetek, a halál beállta tíz-tizenöt percen belül várható.
- 12800 ppm koncentráció néhány percen belül halált okoz. Ez a gáz annyira mérgező tehát, hogy ha a lakásunk levegőjének 1,28 térfogatszázalékát eléri, három percen belül halált okoz
– olvasható a Katasztrófavédelem tájékoztatójában.
A katasztrófavédelem tűzoltóegységeit egy évben átlagosan 400 esetben riasztják szén-monoxid-mérgezés miatt. A szakemberek azt javasolják, hogy minden nyílt égésterű fűtő- és vízmelegítő eszköz mellé kerüljön szén-monoxid-érzékelő.
Hogyan előzhetjük meg a szén-monoxid kialakulását?
- Mindig bízzuk szakemberre a nyílt lánggal égő tüzelő-, fűtő-, vízmelegítő és főzőeszközök telepítését!
- Mivel a nyílt lánggal égő berendezések a szoba levegőjét használják az égés során, mindig biztosítsuk ezek levegő-utánpótlását!
- Minden évben tisztíttassuk ki és vizsgáltassuk felül a nyílt lánggal működő eszközöket!
- Fontos, hogy a kéményseprő el tudja végezni az időszakos ellenőrzést!
- Ha ajtókat, ablakokat cseréltetünk, ügyeljünk arra, hogy legyen résszelőző az újonnan beépített, jól záródó nyílászárókon is!
- Ne működtessük egyszerre az elszívó és a nyílt lánggal égő berendezéseket, mert ez is hozzájárulhat a szén-monoxid kialakulásához.
- Az esetek ötven százaléka a fürdőszobában történik, mert azok légtere jellemzően kicsi, így a vízmelegítő gyorsan elhasználja az égéshez a szoba levegőjét. A szellőzőrácsot ezért soha ne takarjuk le, vagy szüntessük meg!
A lakosság számára ingyenes a kéményseprés
A kéményseprőtörvény 2018. január elsejétől kezdve megszüntette az egylakásos ingatlanok (ide tartoznak a családi házak és a nem társasháznak minősülő többlakásos ingatlanok) kötelező kéményellenőrzését.
Azóta az égéstermék-elvezetők általános tisztíttatásáról és ellenőriztetéséről a tulajdonosoknak kell gondoskodniuk. A szilárd tüzelőanyaggal, így például fával működő berendezésekhez kapcsolódó kémények, valamint tartalék kémények esetében évente egy ellenőrzés ajánlott.
A BM OKF Gazdasági Ellátó Központ, a katasztrófavédelem kijelölt kéményseprőipari szerve 2016 júliusa óta közfeladatként végzi a kéményseprést, amely évente egy alkalommal a lakosság számára ingyenes. Azoknak viszont, akiknek ingatlanába valamilyen gazdálkodó szervezet van bejelentve, fizetniük kell a szolgáltatásért.
A kéményseprők a vizsgálat alkalmával megnézik az égéstermék-elvezetőket, ellenőrzik azok műszaki állapotát, megvizsgálják, hogy a fűtés működéséhez van-e az adott helyen elég levegő, illetve biztosított-e a levegő utánpótlása, emellett elemzik a tüzelőberendezésből távozó égéstermék összetételét.
A szakemberek a kéményvizsgálatról tanúsítványt állítanak ki. Amennyiben probléma merül fel, a saját érdekedben a szükséges javításról célszerű mielőbb gondoskodnod.
