A fekete fügelégy (Silba adipata) megjelenése Magyarországon
A fekete fügelégy a közönséges füge veszélyes kártevője, amely a cseresznyelegyekhez vagy a dióburok-fúrólégyhez hasonló módon károsít. Képes a termés egy részét vagy akár egészét emberi fogyasztásra alkalmatlanná tenni azáltal, hogy a lárvái a termésekbe berágva magukat belülről károsítják azokat.
A fekete fügelégy a hivatalos források szerint eddig nem volt jelen hazánkban, bár az utóbbi két évben már néhány jelzés alapján lehetett arra következtetni, hogy hazánkban is megjelent a környező országok után.
Ez már a sokadik kártevő, hiszen a régóta jelen lévő fügelevélmoly után pár éve megjelent nálunk a fügelevélbolha is. Azonban míg azok csak levélkárosítók, és a termésmennyiséget érdemben nem befolyásolják, addig a fekete fügelégy – mely valószínűleg Ausztria vagy Németország felől lépte át határunkat – képes a termés megtizedelésére is.
A fekete fügelégy jellemzői
A kifejlett kártevő 3,5-4,5 mm hosszú, feketén csillogó légy. Az imágók a füge váladékával és a fügefa nedvével, valamint esetleg más növények virágaival táplálkoznak. A kifejlett fügelegyek egyaránt szeretik a túlérett fügék nedveit és az éretlen füge tejszerű latexes nedvét. Lárvái azonban csak a közönséges fügét tekintik tápnövényüknek. Tehát míg a kifejlett fügelégynek több tápnövénye is lehet, a lárvái csak a fügében képesek fejlődni. A nőstény legyek petecsoportokat raknak le a füge serlegnyílásánál található pikkelyek alá, majd a kikelő lárvák berágják magukat a füge bőre alá, és onnan kezdik meg kártételüket.
A lárvák a gyümölcs belsejében táplálkoznak, és ez gyakran a gyümölcs korai lehullásához vezet. A lehullott gyümölcsökben aztán befejezik a fejlődést, és körülbelül 1 mm átmérőjű lyukakat rágva kijutnak a fügéből a talajba, ahol bebábozódnak, majd kikelve kezdik elölről az egész folyamatot. Évente akár 4-6 nemzedéke is kifejlődhet, ami szinte a teljes fügeszezont lefedi, beleértve az első és második terméshullámot is. Az utolsó nemzedék bábjai a talajban telelnek át, hogy tavasszal újra elkezdhessék károkozásukat.
Fügedarazsakkal a fekete fügelégy ellen
Egy kutatás során azt az észrevételt vizsgálták kontrollált körülmények között, hogy a fekete fügelégy kevésbé károsítja azokat a fügéket, amelyeket már beporzott a fügedarázs. A vizsgálat során azt tapasztalták, hogy míg a nem megporzott fügék esetében a fekete fügelégy kártétele 59,62%-os volt, addig a beporzott fügéknek mindössze 0,55%-át fertőzte meg a fügelégy.
Ennek oka az, hogy a beporzást követően megváltozik a füge kémiai összetevőinek az aránya, így a belőle áradó illatok is. A legyek ezt érzékelik, és emiatt kisebb érdeklődést mutatnak a már beporzott fügék iránt. Azonban a fekete fügelégy még azelőtt károsíthatja a fügéket, hogy azok egyáltalán fogékonyak lennének a fügedarázsra.
Egy másik tanulmányban azt vizsgálták, hogy különböző növényi kivonatokkal és gombákkal hogyan lehet biomódszerekkel felvenni a harcot a fekete fügeléggyel, ugyanis a kémiai rovarölő szerekkel lehetetlenné válik a fügedarazsak munkája, mert a nem annyira szelektív szerek őket is elpusztítják. Jó eredeményeket értek el a következő növények kivonataival: Centaurium spicatum, Prunus laurocerasus, Pyracantha coccinea, Sorbus aucuparia, illetve a Beauveria bassiana entomopatogén gombával.
A fekete fügelégy képes a termés egy részét vagy akár egészét emberi fogyasztásra alkalmatlanná tenni – fotó: Pixabay
Parazitoid darazsakkal a fekete fügelégy ellen
Filippo Silvestri a fügelégy bábjaiban egy 2 mm hosszú parazitoid élősködő jelenlétét figyelte meg, amelynek neve Pachyneuron vindemmiae. A faj nősténye megkeresi a fekete fügelégy bábjait, amelyek a talaj felszínén a lehullott fügék között vannak, és azokat, amelyek rosszul elrejtve, kis mélységben vannak a talajban, és egy tojást a báb belsejébe helyez a nimfára.
Az ebből a tojásból kikelő lárva a fekete fügelégy bábjával táplálkozik, és miután teljesen kifejlődött, a fekete fügelégy bábján belül bábbá alakul. Ezután a kifejlett Pachyneuron vindemmiae a bábjából és a fekete fügelégy bábjából bújik elő. A parazitoid darázs teljes fejlődése a petétől a kifejlett egyedig nyáron 15 napot vesz igénybe, szeptembertől novemberig pedig 16-23 napot. Azonban e parazitoid darázsfaj még nem jelent meg hazánkban, de miután a fügelégy megjelent, talán erre a rovarra is számítani lehet.
Kemikáliákkal a fekete fügelégy ellen
A kémiai védekezés jelen pillanatban hazánkban nem lehetséges, mert nincs a fügekultúrákban hivatalosan engedélyezett növényvédő szer. A felszívódó rovarölő szerek hatékonyak lehetnek ellene, azonban ezek a szerek a számunkra hasznos fügedarazsakat is elpusztítják.
Fontos tudni, hogy a fekete fügelégy csak az éretlen fügéket fertőzi meg: amelyek zöldek, kemények és fejlődési idejük kb. felénél járnak.
Az érett fügékben található lárvák más lehetséges kártevők lárvái. Ilyen kártevők lehetek a különböző muslicafajok vagy gyümölcslegyek. Ezek a rovarok azonban a fügeléggyel ellentétben kizárólag a teljes érésben lévő fügéket támadják. Ezért fontos mindig elkülöníteni, hogy érett vagy éretlen fügében lett észlelve a lárva.
Forrás: fugesember.hu
