Valamennyi növényen aktívan szaporodnak és táplálkoznak a zöld vándorpoloskák és az ázsiai márványos poloskák. Szívogatásuk és szaporodásuk a még zöld levelekre és a bimbókra, terméskezdeményekre, valamint az érő termésre koncentrálódik – írja dr. Aponyi Lajos a novenyvedoszer.hu-n.
Nagy károkat okoznak a poloskák – fotó: pixabay.com
A szárazságtól amúgy is szenvedő növényeken még látványosabbak a tünetek. A sárguló, kifakuló elhalások nagy gazdasági károkat okoznak a paradicsomon, paprikán, uborkán, padlizsánon, de a kártevők nem kímélik a gyümölcstermő növényeket sem.
Almában alacsony a varasodás és a lisztharmat fertőzés veszélye, kivételek ez alól a csapadékot kapott ültetvények. Megnövekedett azonban a moníliával fertőzött gyümölcsök száma a napégés, a jégverés és a rovarkártevők miatti sebzések nyomán.
Az érőfélben levő alma- és körtefajtákon erősödik a darazsak okozta kártétel, akárcsak a zsendülő szőlőfürtökön.
Továbbra is intenzív a lombkoronában a vértetű terjedése, a hatékony védekezést akadályozza a teljes kifejlettségű lombkorona. Eső hiányában a cseresznye- és meggyfákon tart az idő előtti lombhullás, ami elsősorban élettani eredetű, de közrejátszik a sztigminás-és blumeriellás levélbetegség is. Folyamatosan tart a szilvamoly és a keleti gyümölcsmoly rajzása.
Továbbra is intenzív a nyugati dióburok-fúrólégy repülése, nem csökkent a csapdába ragadt legyek száma, a kártevő ellen intenzív védekezés javasolt.
Folyamatosan érnek a korai szőlőfajták, az ültetvényekben a lisztharmat terjedése a lombozaton figyelhető meg, ahogy terjed a peronoszpóra is, ami – ott, ahol a nedvességi viszonyok megengedik – a hajtásvégek fiatal leveleit fertőzi.
A tömött fürtű fajtákon már láthatóvá váltak a szürkepenészes rothadás tünetei, ezért fertőzésveszélyes körülmények között indokolt lehet a védekezés, természetesen az élelmezés egészségügyi várakozási idő betartása mellett.