A tavaszi kert ősszel készül. Mert ha ilyenkor nem teszünk meg mindent, hogy előkészítsük a következő idényre, akkor bizony tavasszal nagy lesz a kapkodás, és végeredmény sem lehet olyan sikeres, mintha ősszel előkészítettük volna a talajt a kertünkben.
A talaj egy nagyon bonyolult fizikai, kémiai és biológiai rendszer. Ha valamelyik része nem jól működik, felesleges a munkád, mert nem lesz jó a termésed. Ám, ha tisztában vagy vele, mikor és mit kell tenned, semmi sem állhatja útját annak, hogy gyönyörködhess a bőséges termésedben. Így hát, ásóval és trágyával felszerelkezve kezdjünk neki a talaj előkészítésének. Meg persze kellő elszántsággal. De az lebegjen mindig a szemünk előtt, hogy mennyire jó lesz majd a bőséges termést szüretelni jövőre!
Ezért fontos a talaj előkészítése
Mivel a növények legnagyobb része a talajból szerzi meg a növekedéséhez és a szaporodásához szükséges tápanyagokat, fontos, hogy tökéletes termőföld álljon rendelkezésükre. A talajt pedig táplálni kell, hogy megfelelő mennyiségű tápanyagot tudjon adni a növényeknek.
Ehhez pedig elengedhetetlen az őszi trágyázás. Ilyenkor úgy tudnak beépülni a különféle, a növényeid számára nélkülözhetetlen tápanyagok a talajba, hogy tavasszal már tökéletes formában álljanak a frissen vetett zöldségek rendelkezésére. Így minden tökéletesen elő van készítve ahhoz, hogy tavasszal elkezdhesd a vetést, ültetést. A trágyázáshoz használhatsz szerves, vagy szervetlen trágyát.
Az őszi talajelőkészítés nagyon fontos a jövő évi termés szempontjából. Fotó: Shutterstock
Szerves trágya
A legtökéletesebb szerves trágya az érett istállótrágya. Sajnos azonban most már egyre kevesebb helyen lehet beszerezni, azonban helyettesíthetjük érett komposzttal, vagy dúsított tőzeggel is. Ezek a talaj termőképességének fenntartásához szükséges szerves anyagot, vagyis a humuszt és a három legfontosabb tápanyagot, a nitrogént, a káliumot és a foszfort, továbbá a szükséges mikroelemeket tartalmazzák. Segítségükkel javul a talaj minősége és nő a talaj szerves anyag tartalma. Emellett segítenek a talaj fizikai adottságainak, vagyis a nedvességnek, a szellőzésnek és a vízelvezetésnek a javításában.
Az istállótrágya állati eredetű, így nagyban függ a minősége az adott állat fajától, a takarmánytól és az alomanyag minőségétől. A friss trágya nem megfelelő a növények számára, hiszen abban a tápanyagok még nem hozzáférhetők. A földgiliszták népsűrűsége a földben megmutatja, mennyire termékeny az adott talaj. Kialakítják a bio-pórusokat, amelyek elengedhetetlenek a gázcseréhez, lebontják a szerves anyagokat és karbantartják a termőföldet.
A komposzt a növényi és állati hulladék szerves vegyületté bomlásából jön létre. A kertben is kialakíthatunk komposztládát, ahol a gyomokat, növényi maradványokat, konyhai maradékokat, ágakat, levágott füvet és gallyakat gyűjthetjük össze. A jó komposzt segíti a talaj művelését, és megelőzhető általa a növények megbetegedése, és így növelhető a terméshozam. A legjobb, ha az őszi mélyszántás előtt kerülnek a talajba.
A zöldtrágya úgy kerül a földbe, hogy az erre a célra termesztett növényeket zöld állapotukban beszántják a megművelni kívánt területen.
Szervetlen trágya
A szervetlen trágyák a műtrágyák. A kálium és a foszfor tartalmú műtrágyák lassan oldódnak, emiatt nagyon fontos, hogy ősszel már ki legyenek szórva, hogy tavaszra, a vetési időszakra már eljussanak a talaj gyökérzettel átszőtt rétegébe. A nitrogén tartalmú műtrágyák többsége gyorsan oldódik, ezért ezeket tavasszal kell a földbe juttatni. Ősszel ezekből csak annyit kell használni, amennyi a talajba került szerves hulladékok elbomlásához szükséges.
Műtrágyával is lehet trágyázni. Fotó: Shutterstock
A mészről se feledkezz meg
A kalcium, vagyis a mész jelenléte is nagyon fontos a növények számára. Vannak olyan növények, amelyek kedvelik a meszet, mint amilyen a levendula, a bab, a mandula, a lucerna. Azonban vannak olyanok is, amelyek kifejezetten kerülik a meszet, mint a magnólia, a rozs, a zab és a burgonya. Így az első csoport tagjait meszes talajban érdemes csak termelni, míg a második csapat a mész hatására nem fog növekedni, és idővel elpusztul.
Hogy megtudd, milyen a talajod mész tartalma, tegyél egy tálra egy kevés földet, és csepegtess rá ecetet. Ha a talajod meszes, akkor az ecet hatására pezsegni és habzani fog. Minél jobban, annál több a mész a talajban.
Mi legyen a nitrogénnel?
A termés mennyisége és minősége szoros összefüggésben áll a felhasznált nitrogén mennyiségével. Azonban mint tudjuk, a nitrogén nagyon könnyen oldódik, ezért általában csak tavasszal szokták a földbe juttatni. Így hát kockázatos ilyenkor nagyobb mennyiségben a talajba juttatni, hiszen kimosódhat és elpárologhat. A kimosódás veszélye a jelentős őszi csapadékok kapcsán áll fenn, hiszen a kiszórt műtrágya nagy része ilyenkor a vízzel együtt távozhat.
A másik veszély, az elpárolgás, vagyis a denitrifikáció, a talaj hasznosuló nitrogénvegyületeinek redukciója. Ez akkor következhet be, amikor nagy mennyiségű nitrát található a talajban, és a talaj vízzel telített. Maga a jelenség természetes, a nitrogén természetben való körforgásának része, de nem akkor ha a nitrogén műtrágya formájában kerül bele.
Mivel a növényeknek különösen a hajtásnövekedés időszakában van szüksége nitrogénre, fontos, hogy azt tavasszal adagoljuk számukra. Így megnöveljük a hajtástömeget, és a termés mennyiségét is.
Jó munkát, és jövőre bőséges termést kívánunk!
_fill_540x300_0.jpg)
