Kérem, beszéljen a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által szervezett nemzetközi konferenciáról, miért jött létre az esemény és milyen témák voltak a középpontban?
Magyarország uniós elnökségéhez kapcsolódóan hívtuk össze a konferenciát, ami a maga nemében egyedülálló esemény. Összesen 26 tagállamból érkeztek gazdaszervezetek, kamarák képviselői. Mintegy 50 szervezet összesen közel 100 fővel képviseltette magát. A résztvevők közül sokan aktívan gazdálkodnak, érdekképviselettel foglalkoznak, valamint jártasok mind a közös agrárpolitikában, mind az uniós döntéshozatali mechanizmusban.
Most érkeztünk el egy olyan pillanathoz, amikor egy kicsit megállhatunk és visszatekinthetünk az elmúlt időszakra. A konferencia során lehetőségünk volt értékelni a közös agrárpolitika által meghatározott feltételeket, az eredményeket és problémákat. Ezeket a tapasztalatokat a tagállamok küldöttjei megosztották egymással a konferencia során, és sok kérdésben egyetértés mutatkozott.
Egyedülálló rendezvény volt a budapesti KAP Konferenia – Fotó: NAK/Lévai Zsolt
Abban mindenki egyetértett, hogy a közös agrárpolitika legfontosabb célja az kell, legyen, hogy a gazdálkodókat segítse. A KAP-nak elő kell segítenie, hogy a termelők fenntarthatóan és versenyképesen tudjanak gazdálkodni, ezen felül olyan jövőképet kell felvázolnia az agrárium szereplőinek, ami lehetővé teszi, hogy hosszú távon is perspektívát lássanak a mezőgazdaságban és ne csak a termelők fennmaradásáról, hanem az eredményes gazdálkodásról legyen szó.
A beszélgetések során rendkívül fontosnak tartottuk a közös agrárpolitika mechanizmusának áttekintését, és abban nagy egyetértés mutatkozott, hogy a KAP fókuszában a gazdálkodók és a mezőgazdasági termelés kell, hogy álljon, nincs helye politikai ideológiák mentén meghozott, szakmaiatlan döntéseknek. A korábbi gazdademonstrációk meg is mutatták, hova vezet, ha ilyen döntéseket próbálnak a gazdákra erőszakolni.
Nagyon fontos, hogy legyen érdemi párbeszéd a gazda érdekképviseletek és az EU döntéshozói között.
Érintettük a belső piac fontosságát is, hiszen, tagállamonként eltérőek az éghajlati körülmények, a természeti adottságok, a cél az, hogy az unióban a gazdálkodók olyan élelmiszert termeljenek, amit itt vesznek meg a fogyasztók, ezáltal a belső piac jól működjön a közösségen belül. Természetesen az is fontos, hogy meglegyenek azok a piaci lehetőségek, amelyekkel a harmadik országok felé tudjuk exportálni a termékeinket. Ennek a szabályozása is kiemelt pont volt.
Süle Katalin, a NAK általános agrárgazdasági ügyekért felelős országos alelnöke – Fotó: MTI
A fenntarthatóság és a klímavédelem szintén fontos témaként jelent meg. Egy dolgot azonban ennek kapcsán szeretnék hangsúlyozni: mindenkinek tudomásul kellene vennie, aki nem mezőgazdasággal foglalkozik, hogy a gazdálkodók "zöldek". Olyan értelemben azok, hogy fenntarthatóan, a természet értékeit megőrizve és azokra figyelve végzik a munkájukat. Nem szabad engednünk, hogy a fogyasztók – sok esetben más érdekeket szolgáló – alaptalan érvek mentén elítéljék a gazdálkodókat és a mezőgazdasági termelést, és ezért akár elforduljanak az agráriumtól. Szeretném, ha mindenki megértené, hogy a magyar gazdák is azért dolgoznak, és úgy dolgoznak, hogy elősegítsék a környezet fenntarthatóságát, hiszen érdekükben áll, abből élnek. És nemcsak, hogy érdekünkben áll, hanem hiszünk is ebben, és ezt tovább akarjuk adni a következő generációknak is.
Az agrárium és a társadalom más szereplői közötti sokszor érthetetlen félreértések mind abból fakadnak, hogy a fogyasztók rengeteg szakmaiatlan véleménnyel találkoznak. A magyar és az uniós gazdák azért dolgoznak, hogy a fogyasztók asztalára helyben, fenntartható módon és a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve megtermelt élelmiszer kerüljön.
Ezért is fontos gátat szabni annak, hogy az unió területére olyan élelmiszer kerülhessen, amit nem az uniós jogszabályoknak megfelelően állítottak elő. Ezzel nemcsak a belső piacokat és a gazdák érdekeit védjük, hanem minden fogyasztó egészségét is.
Hasonlóan fajsúlyos kérdés volt a beszélgetéseken a fiatal gazdák helyzete, a mezőgazdaság jövője. Azzal mindenki egyetért, hogy a mezőgazdaságot vonzóvá kell tenni a fiatalok számára. Ugyanakkor azt is meg kell értenünk, hogy a mai fiatal gazdák egészen máshonnan indulnak, mint annak idején akár én, akár az idősebb generáció tagjai. Elég belegondolunk abba, hogy az elmúlt években az orvostudomány és az űrkutatás mellett az agrárium ment keresztül a legnagyobb technológiai fejlődésen. A fiatalok ezzel a technikai-technológiai fejlődéssel jobban tudnak azonosulni, emellett fontos, hogy legtöbbjük nyelvismerettel rendelkezik, így szerte az unióban a közös tapasztalatok, az egyéni eredmények megosztása, és a jó gyakorlatok adaptálása számukra könnyebb lehet.
A konklúziója a két napnak az, hogy bár mindenki a saját gazdaságában gazdálkodik, senki sincs egyedül, hiszen mindannyian, bárhol is vagyunk az Európai Unióban, azon dolgozunk, hogy a gazdáinkat segítsük ott helyben.
Látható a gazdatüntetések és az ezek miatt az agráriumra összpontosuló politikai figyelem miatt előrelépés abban, hogy a döntéshozók jobban meghallják a gazdákat, és hogy az érdekvédelmi szervezetek hatékonyabban tudjanak fellépni az érdekükben?
Most egy olyan fontos időszakban vagyunk, amikor az uniós testületek éppen felállnak, és az már most látszik, hogy jó néhányan szeretnének a gazdatüntetések kapcsán tett ígéreteikből visszalépni. Nem szeretnék jóslatokba bocsátkozni, de egy biztos, azt láthattuk, hogy a gazdák erőt tudnak demonstrálni és a hangjuk messzire elhallatszik, ha pedig kénytelenek lesznek, a jövőben is összefognak és hallatni fogják a hangjukat.
Sok kérdésben volt egyetértés – Fotó: NAK/Lévai Zsolt
Nemrég megjelent a közös agrárpolitikával kapcsolatos stratégiai párbeszédről szóló jelentés. Hogy értékeli ezt, mennyire tartja előremutatónak?
A KAP Konferenciánkat megelőzte – szintén szervezésünkben, ugyancsak Budapesten – a V4 országok agrárkamaráinak ülése. Egyértelmű és egyöntetű a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák agrárkamara álláspontja, amit meg is fogalmaztunk, és elküldtünk az Európai Gazdálkodók és Európai Termelőszövetkezetek (Copa-Cogeca) elnöksége részére. Határozottan felszólítjuk őket, hogy vonják vissza a jelentés támogatását.
Korai lenne még teljes szakmai véleményt e tekintetben megformálni, hiszen egy több száz oldalas, tömör szakmai dokumentumról beszélünk, ami nemrég került nyilvánosságra, de azt már most látjuk, hogy sajnos olyan pontok vannak benne, amik elfogadhatatlanok. Az látszik, hogy vannak olyan ágazatok, amelyeket tönkre tenne, hogyha ilyen intézkedések életbe lépnének.
Látszik esetleg elmozdulás a gondolkodásban a növényi termékek tekintetében? Azaz, sikerül-e hatékonyabban érvényesíteniük az érdekeiket az ezeket a termékeket támogatóknak? Az említett dokumentumban is szerepel a túlzott hús- és tejfogyasztásról a növényi alapú étrendre való átállás támogatása.
Az, hogy az emberi szervezet számára milyen fontos a húsevés, egy olyan dolog, amivel egész kiskorunktól kezdve tisztában vagyunk. Elég csak arrra gondolni, hogy milyen fogazata van az embernek. Vagy mondok mást: mi a legfontosabb forrás, ahonnan hemoglobint tudunk bejuttatni a szervezetünkbe? A vörös hús. Ezeket mindenki megtanulta annak idején, csakhogy elfelejtettük, és most sokkal erősebb azoknak a hangja, akik különféle ideológiákat terjesztenek, akár hatástanulmányok, tudományos alap nélkül.
Nem beszélve arról, hogy az unió állati termékeket hoz be harmadik országokból. Tehát nem arról van szó, hogy ne együnk vörös húst, hanem arról, hogy azt az unión kívülről hoznák be. Óriási kérdések ezek, és a jövőre nézve az is a küldetésünk, hogy eloszlassuk az állattenyésztéssel kapcsolatos, valótlan tévhiteket, a fogyasztókat pedig emlékeztetni arra, hogy mik azok a mikroelemek, vitaminok, amikre a szervezetünknek szüksége van.
