A kapor (Anethum graveolens L.) széles körben kedvelt fűszernövényünk, ami lényegesen értékesebb annál, semhogy csak konyhai fűszerként tartsuk számon. Érdekes a története is, ahogy a házipatikában betöltött szerepéről sem érdemes elfeledkezni – írja az egy.hu szerzője Amrein Tamásné Miskolczi Boglárka, kertészmérnök és szociológus.
A kapor sokféleképpen tartósítható – fotó: pixabay.com
A kapornak sok helyi változata ismert
A népnyelv által kertiköménynek vagy uborkafűnek nevezett növényt már az ókorban is használták, ami később a római legionáriusok által kerülhetett be Európába. Őshazáját a mai napig viták övezik.
A kapor egyéves növény, sok helyi változata ismert, köztük több tájfajta is: nagyon kedvelt a Szentesi aroma, vagy a minősített fajta Budakalászi is. Kései, bőtermő fajta az Aneto, de a Chrestensen vagy Mammuth 4553 fajtákat is érdemes kipróbálni.
Közepesen melegigényes növény aminek a fejlődése során nem egyenletes a hőigénye: kezdetben kedvező számára az alacsonyabb hőmérséklet, de bimbós állapotában már a melegebbet szereti – a hőigénye 10 fokkal is megnő: csak 20 fok felett biztos a terméskötése és az érés lefutása.
A hidegre kevésbé érzékeny: korai vetés esetén sem tesznek kárt benne a kései tavaszi fagyok. Bár kezdetben félárnyékban is jól növekszik, viszont virágzásakor sok napfényt kíván, ezért inkább a kertünk naposabb felére ültessük!
A kapor a bimbós állapotában már a melegebbet szereti – fotó: pixabay.com
Kapor a kertben
A kapor öntözés nélkül is termeszthető, de egy dologra figyelni kell: míg a magok csírázásához elég a talaj nyirkossága, addig az ernyők megjelenése előtt sok vízre van szüksége, egészen a virágzás végéig. Nincs gond, ha ebben az időszakban elegendő a természetes csapadék – ennek hiányában viszont érdemes kicsit megöntöznünk.
A kapor vetése történhet másodnövényként is júliusban és augusztusban, ekkor azonban biztonságosan már csak öntözéssel termeszthető. Vethetjük köztesként is: gyökérzöldségek, burgonya vagy bab közé.
A kapor számára a könnyen melegedő, jó vízgazdálkodású középkötött vályogtalaj az ideális, de a szélsőséges talajtípusok kivételével mindenhol termeszthető. Március elejétől apró-morzsalékos, kissé tömörített magágyba érdemes vetni. Senkinek sem kell lemondania a friss kapor nyújtotta ízekről, mert akár cserépben, városi lakások balkonjain is megél.
Ha levelét fűszerként szeretnénk használni, akkor a 30–35 cm-es magasság elérésekor célszerű szednünk belőle, mert ilyenkor a hajtások még zsengék, zöldek, dúsak. A levágott leveles hajtásokat terítsük ki vékonyan és száraz, fedett helyen szárítsuk meg – így egész télen főzhetünk belőlük.
A kapor a kovászos uborka nélkülözhetetlen fűszere – fotó: pixabay.com
Kapor a konyhában
A kapor a magyar konyha régi, kedvelt fűszernövénye. Felhasználhatjuk a levelét, a fiatal virágát és beérett termését is. Zöld virágos része (Anethi folium) nyersen és szárazon morzsolva, magja (Anethi fructus) egészben és darálva is fogyasztható.
A mag íze erősebb, őrölve egyes tájakon a véres hurkába is használták. Megőrölt ernyővirágzatát salátákhoz, savanyúságokhoz adták. Sokan alkalmaznak borecetes tartósítást, amihez felforrósított borecetbe kell mártani a kaprokat, és mikor lankadni kezdenek, lecsöpögtetve steril üvegekbe kell tenni. Amikor a kaprok megtöltik az üveget, felöntik borecettel. Felhasználáskor folyamatosan szedhetünk ki az ecetes kaporból csak egy dologra kell figyelni: az üvegben maradt kaprokat az ecet mindig lepje el! Van ahol ugyanezt mézzel készítik el, a mézes kaprokat édes tésztákhoz felhasználva.
Kiválóan tartósítható zsírban eltevéssel is: ehhez az apróra vágott kaprot zsírban meg kell pirítani, tiszta üvegekbe tölteni, és a tetejére egy ujjnyi zsírt tenni. Ez szinte bármihez felhasználható: levesekhez, mártásokhoz, húsokhoz, főzelékekhez. Ha a kapron kívül más fűszernövényeket is teszünk hozzá, akkor saját ételízesítőt varázsolhatunk belőle.
Sós kapros alaphoz juthatunk akkor, ha a zöld kaprot kilónként 10 dkg sóval összekeverjük, majd leturmixoljuk, és kis üvegekbe töltjük. Ha ugyanezt szárított kaporral tesszük, akkor egy kapros fűszersó lesz a végeredmény. Ha intenzív aromákat szeretnénk elérni a téli hónapokban is, akkor szárítás helyett inkább fagyasszuk le, mert ilyen formában jobban megőrzi az aromáit.
Kapor a házipatikában
A kaprot egészségmegőrző, gyógyító hatásai miatt már évszázadok óta alkalmazzák:
- az ókorban fejfájás és gyomorpanaszok ellen használták,
- teája vízhajtó, de felhasználható emésztési zavarok, hányinger, álmatlanság vagy étvágytalanság esetén is,
- antimikrobális hatása vetekszik a fokhagymáéval
- A-, B- és E-vitaminokban gazdag és sok ásványi anyagot tartalmaz: kalciumot, vasat, rezet, magnéziumot, cinket, foszfort és folsavat,
- magas a rosttartalma,
- alacsony a kalóriatartalma,
- kiváló antioxidáns,
- erősíti a szervezetet,
- tágítja az ereket, ezáltal növeli a testi és szellemi teljesítőképességet és segít küzdeni a fáradtság ellen,
- csökkenti a fogínygyulladás tüneteit,
- használható sebgyógyításra is,
- főzete borogatásként gyógyítja a szemgyulladást,
- arcvizeket és bőrgyulladás elleni lemosókat is készítenek belőle,
- összemorzsolt magjából körömerősítő folyadék készíthető
A legújabb kutatások eredményei szerint a kapor hasznos lehet a cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében is. A szakemberek szerint a kapornak hipolipidémiás és hipoglikémiás hatásai vannak, csökkenti a diabéteszes szövődmények előfordulását, mert pozitívan befolyásolja az antioxidáns kapacitást és a glükóz- és lipidpályák egyes génjeinek változásait.
A kapor egészséges, finom, te se hagyd ki a menütervezésből!
