Az őszi időszak beköszöntével a kertben felhalmozódó avar és kerti hulladék kezelésére évtizedek óta megszokott módszer az avarégetés, ennek azonban szigorú jogszabályi keretei vannak, amit sokan nem ismernek, pedig ezek figyelmen kívül hagyása komoly bírságokkal járhat. A penzcentrum.hu cikkében összegyűjtötte az erre vonatkozó szabályokat.
Miért tilos az avarégetés?
Az országos tűzvédelmi szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 225. § (1) bekezdése tiltja az avar és a kerti hulladékok égetését, mely tilalom nem vonatkozik az olyan tevékenységekre, mint a kerti sütögetés, a bográcsozás, grillezés, illetve a saját kertben történő tűzgyújtás sem tiltott, amennyiben az nem sérti az említett tűzgyújtási tilalmat.
Korábban önkormányzati hatáskörben dönthettek arról, hogy milyen keretek között engedélyezett vagy tiltott az avarégetés, így az önkormányzatoknak lehetőségük volt teret adni a kerttulajdonosoknak a hulladék elégetésére, de a 2021. január 1-jétől életbe lépő döntés visszavonta ezt a hatáskört.
A tiltást indokolja, hogy a levegőminőség és a lakosság egészsége szorosan összefügg. Tanulmányok bizonyítják, hogy a légszennyezettség növeli a vírusos légúti megbetegedések súlyosságát és a halálozások számát is. Minél szennyezettebb a levegő, annál nagyobb a kockázat, főleg hosszabb távú kitettség esetén. A túlzott szén-monoxid-kibocsátás pedig környezetvédelmi szabályozásokba is ütközhet.
Érdemes tudni, hogy 100 kg avar égetése során annyi veszélyes anyag kerül a levegőbe, amennyi egy közepes méretű település egész légterét határérték felett beszennyezheti. Szélcsendes időben órákig megrekednek a szennyező anyagok a házak között, és a nyílászárók résein is jelentős mennyiségű füst jut a beltérbe.
A WHO hangsúlyozza, hogy a szennyezettségnek nincs olyan szintje, amely nem okoz egészségügyi károkat.
A légszennyezettség növeli a vírusos légúti megbetegedések súlyosságát és a halálozások számát is – fotó: Shutterstock
Az avarégetésre vonatkozó jogszabály értelmében az a magánszemély, aki tiltott helyen vagy időszakban égeti el a kerti hulladékát, legfeljebb 100 ezer forintos bírsággal büntethető. Azonban a kiróható tűzvédelmi bírság összege 20 ezertől hárommillió forintig is terjedhet.
Alternatívák
Égetés helyett a kerti hulladékok elszállítása is sokkal környezetbarátabb, ennél azonban sokkal jobb megoldás a komposztálás. Ez esetben a növényi részek teljes mértékben elbomlanak, aminek következtében hasznos humusz keletkezik.
Egy átlagos kerti tűz során, amikor vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, hatalmas a légszennyezés, amit a rossz légellátás, az alacsony égéshőmérséklet és a magas nedvességtartalom okoz. Például a növényi részekben lévő szén csak részben oxidálódik, és szén-dioxid helyett szén-monoxid keletkezik, amely kis mennyiségben is mérgező.
Tévhitek az avarégetéssel és a komposztálással kapcsolatban:
1. "A zöldhulladék égetése biztos nem annyira káros, hiszen fával szabad fűteni"
A fatüzelés is jelentős mennyiségű szennyezőanyagot juttat a levegőbe, azonban a megfelelően kialakított tüzelőberendezésben, száraz tűzifával való fűtés által okozott légszennyezés töredéke annak, ami a szabadtéren zajló zöldhulladék-égetéskor jut a levegőbe. Ennek az oka, hogy az avar és egyéb növényi hulladék nedves, összetömörödött, nehezen égő növényi anyagok, így lassan, oxigénhiányosan füstölögnek. Továbbá szabadtéren, tűztér hiányában nehezen tud a tökéletes égéshez szükséges magas hőmérséklet kialakulni, ezért nagyon sok káros anyag kibocsátásával járó égés történik. Ráadásul mindez a föld szintjéről az emberek, ablakok magasságába jut, míg a kályha zárt tűzterében, a megfelelően kialakított tüzelőberendezésben az oxigénellátás biztosított, több száz fokos hő is keletkezik, ezáltal kevesebb káros anyag kibocsátásával jár.
2. "A zöldhulladék elszállítása még károsabb, hiszen műanyag zsákokba tesszük a szemetet, és dízelüzemű autókkal viszik el"
A zöldhulladék elszállítása kevésbé káros, mint az égetés. A zöldhulladék-gyűjtő zsákok kezeléséről a hulladékkezelő telephelyén gondoskodik, a gépjárművek szennyezése pedig jóval kisebb, mint a zöldhulladék égetése, amelynek során órákon keresztül szennyező anyagok kerülnek a levegőbe.
3. "Egy nagy kertben lemetszett gyümölcsfaágak nem férnek el a komposztálókban"
Az általános tudományos megközelítés szerint amennyi zöldhulladék egy kertben keletkezik, az ott el is komposztálható. De a nagyobb ágak alaposan kiszárítva tüzelőberendezésben fűtési céllal el is égethetők; vagy zöldhulladék elszállításakor elviszik azokat is; illetve számos önkormányzat közösségi aprítógépet, darálót biztosít, sőt van, ahol azt ingyenesen ki is szállítják helyben aprítás céljára – így sokkal kisebb helyen és gyorsabban is komposztálható vagy a talajba is beforgatható a darálmány.
4. "A komposztáló drága, ráadásul mivel műanyag, káros a környezetre"
Nem szükséges műanyag komposztládát használni, fából is készíthetünk komposztálót, egy sűrű szövésű fémhálóval is lekeríthetünk egy területet komposztálás céljára, de az is egy lehetőség, hogy egyszerűen kijelölünk egy komposztdombot erre a célra.
A komposztálás minden szempontból a legjobb alternatíva – fotó: Pixabay
_fill_540x300_0.jpg)
