Több felhasználó is versenyez a Magyarországon termett kevés jó minőségű búzáért, emiatt az utóbbi hetekben megemelkedett a malomipari felhasználásra is alkalmas termény ára. A malomipari cégek szerint a lisztáremelés elkerülhetetlen, szeptembertől körülbelül tíz százalékkal lesz magasabb a liszt átadási ára – írja a vg.hu.

A búza termésátlaga viszonylag jó lett, de a termény csupán 22-23-as sikértartalmú – fotó: pixabay.com

Szinte "vadászni kell" a magas sikértartalmú búzára

Mint írják a búzatermés mennyiségével nincs baj, a beltartalmával azonban annál inkább, hiszen az ötmillió tonnából csak 20-25 százaléknyi a jó minőségű termény – mondta a Világgazdaságnak Lakatos Zoltán, a gabonakereskedők, -feldolgozók és takarmánygyártók érdekeit képviselő Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.

A termés minőségi megoszlásával már tavaly is problémák voltak, de a korábbi évekre az volt a jellemző, hogy normál körülmények között 65 százalék jó minőségű kenyérgabona termett, a többi pedig a takarmánybúza paramétereit érte el.

A jelenlegi viszonyokra viszont az a jellemző, hogy a 32-33 százalék sikértartalmú javítóbúzát „vadászni kell", mert ebből nagyon kevés termett

– mondta az elnök, aki szerint a gazdálkodókat idén nem lehet okolni a gyenge minőségért, annak ellenére sem, hogy közülük nagyon sokan átálltak a nagyobb hozamú, francia típusú fajtákra, amelyek viszont az idei, egyáltalán nem optimális időjárási körülmények között csak gyenge minőséget tudtak produkálni, ezek a fajták ugyanis nagyon igénylik, hogy a külső körülmények megfelelők legyenek.

A termésátlaguk viszonylag jó lett, de a termény csupán 22-23-as sikértartalmú, míg a jó minőségű sütőipari termékekhez a 28–30 százalékos sikértartalmú búzából őrölt liszt lenne az elvárás.

„Idén nagy becsülete lehet a molnárszakmának, mert most különösen kell a szaktudás a jó minőségű liszt őrléséhez" – mondta Lakatos.

A meleg és az eső sem jókor jött

A minőséget az idén leginkább az extrém időjárás befolyásolta negatívan: márciusban a nagy hőség minden szántóföldi növény fejlődését, majd érését két-három héttel előbbre hozta. Ennek következtében kimaradt két-három hét az érési időszakból, ami a búza beltartalmán is meglátszik.

A cégvezető szerint annak ellenére, hogy a búza télen szereti a fagyot, az áprilisban jött hideget a növény már nem tolerálta jól, ahogy a május közepétől június közepéig tartó esős periódust sem. Mint mondta: amennyiben a hideg és a meleg, valamint az esős és a csapadékmentes időszakok egyenletesen oszlottak volna el, az optimális körülményeket teremtett volna, mennyiségben és minőségben is nagyon jó búzaterméssel.

A hazai árakat nagyban befolyásolja, hogy a 20-25 százaléknyi jó búzáért a malmok, a takarmányfeldolgozók és az exportőrök is versengenek.

A takarmányfeldolgozók a 13 százalék vagy az annál magasabb fehérjetartalmú búzát keresik, hiszen látják, hogy idén a kukorica nem fog jól teljesíteni. A malomiparnak a maga mennyiségét biztosítani kell, mert fennáll a veszélye annak, hogy a jövő év első felében tényleg vadászni kell az őrlésre alkalmas, jó búzatételeket. Őrlésre általában évi 1,1 millió, takarmányipari felhasználásra pedig 1,3 millió tonna a szükséglet – az utóbbinak egy része szintén a jó minőségű búza.

A kereskedők most még belföldi felhasználásra vásárolnak, de az is motiválja őket, hogy a német termés gyenge minőségű, ezért ott nagy kereslet van a jó búzára. Emiatt a jó minőségű búza ára fel is ment, és az egy hónappal ezelőtti tonnánkénti 70 ezer helyett, most már 80 ezer forint körüli áron lehet eladni a terményt.

A takarmánybúza ára eközben stagnált, legfeljebb csak minimális mértékben emelkedett, továbbra is 62 ezer forint körüli áron forog – azaz még jobban elszakadt egymástól a két minőség ára.

Az új kenyér ünnepe után lisztáremelés várható

"A termelők is érzékelik, hogy a piac élénkült és különvált a nemzetközi áraktól, most ugyanis a párizsi Matifon alacsonyabbak az árak, mint itthon – holott ez az aratás előtt éppen fordítva volt. A nyomottabb tőzsdei áraknak pedig azaz oka, hogy az ukrán búza továbbra is nyomást jelent az európai piacra" – magyarázta Lakatos.

A korábbihoz képest viszont új helyzetet teremt a spanyol búzatermés, ami több mint kétszerese a tavalyinak: a múlt évi 2,9 millió tonna után 6,5 millió tonna lett. Az ukránok az előző szezonban sok búzát tudtak eladni Spanyolországban, összességében pedig Dél-Európában akkor 4-5 millió tonna ukrán gabona is piacra talált.

A malomipari cégeket a magasabb árak arra kényszerítik, hogy szeptember elejétől emeljék az átadási áraikat. A drágítás mértéke cégenként változó, de Lakatos szerint mintegy 10 százalékos, egy kilóra vetítve 15 forint lesz.

Erre a malomipar működőképességének fenntartása és a fejlesztések miatt lesz mindenképpen szükség. A Hajdú Gabona már szintén bejelentette a partnereinek áremelési szándékát, most folynak velük a tárgyalások" – tette hozzá az elnök.

Lakatos szerint ez az áremelés – azzal számolva, hogy Magyarországon évente és fejenként kenyér, sütemények, tészta és egyéb termékek formájában 80 kiló lisztet fogyasztanak – személyenként 1200 forint többletköltséget jelent, ami kevesebb mint két gombóc fagyi ára, és szerinte, ha a fogyasztói árakat nézzük, akkor sem jelentős a pluszteher.

Szintén a megemelkedett búzaárakról számolt be a Világgazdaságnak Csősz Tibor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének tanácsosa. Elmondta, hogy a földeken egyre rosszabb a helyzet, a gazdálkodók egyre súlyosabb aszályról számolnak be.

Egyes területeken 60-80 százalékos a kukorica terméskiesése, sőt, néhol már silózzák az árukukoricát. A napraforgó elvileg jobban bírja a szárazságot, de már ennél a kultúránál is nagy károkról számolnak be a termelők: magas a léha szemek aránya.