Még bírja a kukorica a szokatlan és hosszan tartó hőséget. De már látszik, hogy jóval kisebb lesz a hozam – írja Facebook-posztjában Raskó György agrárközgazdász.
Hozzáteszi, hogy [a mezőföldi] tábla két hete még 13-14 tonnát ígért, ma már csak jó 10 t körül. Ha még egy hétig nem jön komoly eső, e táblán se lesz több 7-8 tonnánál.
"Június végéig a sok esőnek és a viszonylag enyhe időnek köszönhetően kiemelkedőnek ígérkezett a kukoricatermés, ami a gyakorlatban azt eredményezte, hogy a növények két, akár három gazdag csövet is kineveltek. Ám most az extrém hőséget már nehezen bírják a növények, lassul az anyagcseréjük, és úgynevezett hőstressz éri őket, amelynek következményeként a három helyett kettő vagy csupán egy csőre számíthatunk növényenként. Ráadásul a kései vetésű kukoricafajták esetén még a virágzásnál tartunk, ám a beporzás az időjárás miatt lehetetlenné válik, mert a pollenszemek egyszerűen megsülnek a hőségben" – elemezte az agrárközgazdász a 24.hu-nak a hőség hatását.
Raskó György friss mai Facebook-posztjátban pedig arról ír, hogy "ma megint egy száraz kánikulai nap vár ránk. Rossz hír a kukoricát termelő gazdáknak, mert lassan elfogy a nedvesség a tengeri alól. A Duna-Tisza közében már elfogyott, Csongrádban úgyszintén. Békés megyében is egyre nagyobb területet érint a súlyos aszály és végül a Dunántúl is kezd problémás lenni, különösen Tolna megyében. Nem csak az a baj, hogy csökkennek a hozamelvárások, hanem a betakarítható terület is rekord alacsony."
"Magyarországon jellemzően egymillió hektáron termeltek kukoricát, de az idén már kevesebb, mint 800 ezren. Ebből már most totálkáros 40-50 ezer ha, és még ennyi valószínűsíthetően tönkremegy. Marad tehát betakarítható terület 700 ezer ha. A terméshozam országos átlagban a mai napi helyzet alapján elérheti a 6 tonnát, ami ugyan csalódást keltő, de volt ennél rosszabb is, például 2022-ben" – hívja fel a figyelmet.
"Ha előrejelzésem beválik, akkor közel 4,5 millió tonna szemeskukorica-termés lehetséges az idén. A Dunántúlon megint jobb a helyzet, Észak-Magyarországon se rossz, Dél-Magyarországon, különösen a Duna-Tisza közében katasztrofális. Ott néhány tonnás hozamoknál jobb nem várható" – teszi hozzá.
"Mindent összevetve egy igen kedvező év eleji helyzetből haladunk a reményvesztés felé. A várhatóan 4.0-4,5 millió tonnás termelés elég a hazai szükségletek kielégítésére, nincs szükség importra. Az árak nem fognak az égbe szökni, mert más termőhelyeken jól néz ki a kukorica, van elég átmenő készlet is, így kizárt egy olyan árrobbanás, mint volt két évvel ezelőtt. A kukoricát a mai napon 215 euróra jegyzik augusztusi határidőre Párizsban, ami 83 ezer Ft/t árnak felel meg. Ebből lejön a szállítási költség, kb. 12-13 ezer Ft/t, így a reális szabadpiaci kukoricaár 70 ezer Ft/t augusztus/szeptemberi szállításra. A spekuláció azonban feljebb fogja hajtani a hazai árszintet, akár 80 ezer Ft/t fölé is, ha tartósan marad az aszály. Ennél több talán nincs benne, mert az import-kukorica bejön alternatívának. Ha azonban megindul egy komolyabb hossz a nagy nemzetközi tőzsdéken, akkor előfordulhat nálunk is ennél 10-15%-kal magasabb piaci ár. Meglátjuk. Aggasztó a helyzet, de még nem drámai a hazai kukoricafronton – írja Raskó György.
A 2024-es aszálytérképet és friss híreket az aszályról itt találsz.
Forrás: Raskó György Facebook, 24.hu
Indexkép: Shutterstock