A dél-alföldi víziszárnyas tenyésztők életében sajnos már természetesnek számít az, hogy évente kétszer megjelenik a madárinfluenza vírus – szinte már hónapra pontosan tudják ennek a bekövetkeztetét. Rendszerint erre a tavaszi és az őszi madárvonulások után kell számolniuk.

Tekintettel arra, hogy a természet hetekkel előrébb jár, ezért már most, augusztus közepén elkezdődtek a nagyobb madárvonulások, ami megnöveli az esélyét egy újabb járvány kitörésének – írja a novenyvedoszer.hu.

libák

A madárinfluenzának áttételes hatása is van, hiszen az állatok mozgatása, fogadása, a biztonsági körzetek kijelölése azokat is érintik, ahol nem találtak fertőzött állatot – fotó: pixabay.com

A novenyvedoszer.hu Szántó Istvánnal beszélgetett arról, hogy az előrejelzések szerint legkésőbb októberben újra várható a vírus megjelenése. A tenyésztő libatelepe Tiszakécske határában található. Elmondása szerint Ő abban a szerencsés helyzetben van, hogy a szigorú előírások miatt a telepén még egyszer sem mutatták ki a vírust, viszont a szigorítások rá is vonatkoznak.

A telep modern, megfelel az uniós előírásoknak. 2006 volt az első év, amikor megjelent a vírus, majd utána volt néhány év kihagyás, de 2015-től folyamatosan az életük részévé vált. Ráadásul  Bács-Kiskun vármegyében nagy az átfertőződés veszélye, hiszen az egyes részein egymásba érnek a telepek, ezért a szél miatt gyorsan terjed. Más vármegyékből azért vonul el a vírus gyorsan, mert nincs ilyen közvetlen fertőződés (Például Békés vármegyében nagyobb távolságra vannak egymástól a baromfitelepek).

Szántó Istvánt megkérdezték a takarmánypiaci helyzetről is. Mint mondta, a takarmányárak alapjaiban befolyásolják az állattenyésztést – az idei szűkös termések miatt várhatóan áremelkedés lesz a piacon, de ennek a mértéke még kérdéses.

Ez az áremelkedés– legyen szó baromfiról, sertésről –  a végtermék árában is megjelenik. A mostani piaci körülmények között azonban ez problémákat okoz, hiszen például a víziszárnyas esetében nagyon drasztikus a túltermelés, de ugyanez elmondható a pulykáról és a csirkéről is. A raktárak tele vannak, nehéz az értékesítés, ezért nyomott áron termelnek a gazdálkodók és bármilyen takarmány árváltozása ezt a mostani folyamatot boríthatja, legyen az 5, vagy 10 százalékos.

Pillanatnyilag, ebben a madárinfluenza-mentes időszakban még nem érezni ennek a hatását, de hamarosan elérkezik az október, amikor biztosan megjelenik a járvány. Ez ismét új helyzetet teremt majd azzal, hogy a készletek kiürülnek.

Szántó István állatállományai mindegyik alkalommal elkerülték a közvetlen fertőzést, de a madárinfluenzának áttételes hatása is van, hiszen az állatok mozgatása, fogadása, a biztonsági körzetek kijelölése őt is érinti. A fertőzött körzetek eddig Bács-Kiskun vármegyét jelentették, de azóta Csongrád-Csanád és Békés vármegyében is kijelölnek ilyeneket.

"A biztonsági, védelmi körzetbe én is belekerültem, ez termelési volumen csökkenést jelentett, ami hátrányosan érinti a tenyésztést. Ráadásul egy új rendelet-tervezet a madárinfluenza utáni kártalanítást úgy szabályozza, amely az alap kártalanítást 30 százalékra vitte le, ami a túlélésre is kevés. Az állat értékének a kétharmada a takarmány és a napos állat, egyharmada a hozzáadott munka, vagyis a munkabér, szalma, energia. A 30 százalékos kártalanítás azt jelenti, hogy az állat tulajdonjoga az integrátornál van, ezért ezt az összeget ő kapja meg, a termelő pedig egy forintot nem lát" – fogalmazott Szántó István.