Egyebek közt ez is elhangzott azon az online eszmecserén, melyen Párkányi Gábor, a Mertcontrol Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Szieberth Dénes, a Magyar Kukorica Klub elnöke és Tanyi Ervin, a Romer Labs értékesítési vezetője a kukoricatermelésben manapság igencsak aktuális mikotoxin-, illetve azon belül az aflatoxin-problémakörről beszélgetett.
Mint azt Tanyi Ervin előre bocsátotta: a mikotoxinok fonalas penészgombák másodlagos anyagcseretermékei, amelyek valamennyi növényen előfordulhatnak. Ezek a méreganyagok állatok és emberek esetében is komoly mérgező hatást válthatnak ki. A tudomány több mint 400 mikotoxint ismer, melyek előfordulása és aránya változik az éghajlatváltozással párhuzamosan. Mérgező hatásuk miatt a világ több mint 100 országában felső határérték meghatározásával igyekeznek szabályozni jelenlétüket az élelmiszerekben és a takarmányban. Hozzátette: az aflatoxin egyes típusai esetében jelentős mértékű rákkeltő és májkárosító hatás igazolódott, de okozhatnak fejlődési rendellenességet, belső vérzéseket is. Legsúlyosabb mértékben a tejben jelenhet meg, akár már néhány órával az aflatoxinnal szennyezett takarmány elfogyasztása után. A legmérgezőbb az aflatoxin B1.
Az aflatoxin komoly mérgező hatással bír – forrás: Pixabay
Párkányi Gábor rámutatott, az Európai Unióban 20 ppb az aflatoxin-határérték a takarmány esetében, ez lényegesen magasabb, mint az élelmiszerekben. Mivel a takarmány feldolgozása során felgyorsul az aflatoxin-képződés, ezért általában ennél jóval alacsonyabb, 5-10 ppb aflatoxin B1 határértékkel vásárolnak.
Szieberth Dénes arról beszélt, mi az oka annak, hogy a gabonafélék közül mindig a kukorica a leginkább aflatoxinnal fertőzött. Mint azt elmondta, a gombabetegségekre a búza a legérzékenyebb, főleg a virágzás idején, májusban, ám ilyenkor az átlaghőmérséklet még nem elég magas ahhoz, hogy a melegigényes Aspergillus flavus intenzíven tudjon fertőzni. A kukorica esetében azonban már más a helyzet. A fertőzés a talajból indul, de nem annak ásványi eredetű szegmenseiből, hanem a nem tökéletesen lebontott szármaradványokból, ugyanis azokon telel át és táplálkozik az Aspergillus. Életciklusának legfőbb vezérlője az időjárás, két fontos segítője pedig a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke. A mechanizmus az, hogy a szél felkapja, vagy az eső felveri talajról a növényre a gomba szaporítóképletét, közben beszennyezi az említett kártevőket és azok lárváit is. Utóbbiak pedig viszik tovább a szennyeződést a növény belsejébe.
Hozzátette: azon túl, hogy a fertőzés időpontjában nem mindegy, milyen kondícióban van a növény, sok múlik az adott hibrid fertőzésre való fogékonyságán is. Kísérletek alapján kimondható: vannak az Aspergillusra fogékony és kevésbé fogékony hibridek. (A szakember szerint mindenképpen be kellene vezetni a hibridek erre vonatkozó előzetes vizsgálatát már a terepi kísérletek fázisában.) Ezért fontos, hogy már a fajtaválasztás során körültekintően járjunk el, az agrotechnikai beavatkozásokat szakszerűen, precízen hajtsuk végre, s fektessünk nagy hangsúlyt az említett kártevők elleni növényvédőszeres védekezésre.
Fontos lenne a betakarítás közbeni kontroll is – forrás: Pixabay
Párkányi Gábor ehhez azt fűzte hozzá: az utolsó aflatoxinos év a 2022-es, 23-as szezonban volt, akkor az időszak végén 2,5 millió tonnás termést jelentettek a hivatalok. 2500 mérést végeztek, ennek a 10 százaléka 20 ppb aflatoxin B1-szintet mutatott. Körülbelül 20 százalék volt a 10 és 30 százalék az 5 ppb feletti arány. Az idei évben a szakma körülbelül 4,8 millió tonna termést vár, s az eddigi paraméterek a szakember szerint semmiképp nem tekinthetők reprezentatívnak, hiszen az aratás még nem ért véget, ráadásul a már betakarított és még hátralévő kukorica termőterületek földrajzi eloszlása sem egyenletes.
"Háromezerötszáz méréssel kalkulálunk a szezon végéig és figyelembe véve az említett torzító-befolyásoló tényezőket, mi 25 és 30 százalék közötti, aflatoxin B1 5 ppb feletti és 8-10 százalék körüli 20 ppb feletti arányra számítunk" – szögezte le az ügyvezető.
Az online konferencián szó esett mérési lehetőségekről is. Szieberth Dénes pedig azokról a szükséges intézkedésekről ejtett szót, amelyekkel csökkenthető lenne az országban jelentkező aflatoxin-fertőzés.
A tárolóban is fontos a precíz, figyelmes munkavégzés, a termény megfelelő szellőztetése, esetleg hűtése – forrás: Pixabay
Fontos lenne például:
- A vetésterv lehetőségek szerinti újragondolása, a vetésforgó betartása, a monokultúra lehetőség szerinti háttérbe szorítása.
- A precíziós növénytermesztés és növényvédelem lehető legteljesebb bevezetése, beleértve a precíziós hibridválasztást is.
- A kukorica számára kevésbé, vagy egyáltalán nem alkalmas területek kiiktatása a termesztésből, akár táblán belül is.
- Talajvizsgálatra alapozott, a kukorica igényeihez igazított talajerőgazdálkodás.
- A rovarkártevők elleni védekezés hatékonyságának növelése.
- A toxinszennyezettség érzékelésének (figyelésének) megvalósítása a kombájnokban.
- A toxinszennyezettség szintjétől függő, elkülönített beszállítás és átmeneti tárolás megoldása.
- Ellenőrzött terményátvétel és elkülönített tárolás.
- Fokozott figyelemmel kísért termény-előkészítés a tárolásra és a tároló megfelelő kitakarítása, előkészítése.
- Monitorozott tárolás a szükséges állagmagóvó beavatkozással.
- A gyapottok bagolylepke és a kukoricamoly fejlődésének és terjedésének meteorológiai és csapdahálózati megfigyelésekre alapozott előrejelzése.
- Az epidémia kialakulásának megelőzését/megállítását szolgáló hatósági intézkedési kör lehetőségének megteremtése.
_fill_540x300_0.jpg)
