Aki azt gondolja, hogy a méhek véletlenül szállnak rá valamelyik virágra, az nagyon téved. Egy amerikai kutatásból kiderült, hogy ebben az esetben éppen úgy viselkednek, mint azok a vásárlók, akik egy szupermarket óriási kínálatával találkoznak.
A méhek esetenként még irracionális „vásárlási" döntéseket is hoznak, hasonlóan, mint az emberek – fotó: pixabay.com
Ahogy az emberek egy nagy élelmiszerboltban, úgy a méhek is rengeteg „termékkel", – az esetükben virágokkal – találkoznak, és el kell dönteniük, melyiket választják.
A virágok kétféle táplálékot kínálnak a számukra: a nektárt és a virágport, amelyek virágról virágra eltérőek lehetnek.
A nektárnak más lehet a koncentrációja, a térfogata, az utántöltési sebessége és a hozzáférhetősége. Olyan másodlagos, az anyagcserében résztvevő vagy annak során keletkező anyagokat, – úgynevezett metabolitokat – is tartalmaz, mint amilyen a koffein és a nikotin. Ez utóbbiak a mennyiségüktől függően vonzhatják vagy taszíthatják a méheket. A virágpollenben fehérjék és lipidek is találhatóak, amelyek szintén befolyásolják a minőséget
– olvasható a hvg.hu cikkében.
Logikusnak az tűnne, ha a méhek a legjobban hozzáférhető, kiváló minőségű nektárral és virágporral rendelkező virágokat keresnék fel. Azonban egy amerikai kutatásból az derült ki, hogy nem ezt teszik. Ehelyett, – mint az emberek, amikor az élelmiszerboltokban vásárolnak – döntenek arról, hogy melyik virágra szálljanak. Döntésük végeredményét pedig a hasonló virágokkal kapcsolatos közelmúltbeli tapasztalataik és a rendelkezésre álló egyéb virágok befolyásolják. Esetenként még irracionális „vásárlási" döntéseket is hoznak, hasonlóan, mint az emberek.
Nem túlzás az irracionális jelző használata, ahogy mi, emberek vásárláskor gyakran ésszerűtlennek tűnő döntéseket hozunk, a korábbi tapasztalatok és a környezet függvényében, úgy ez a méhekkel is előfordul. A kutatások arra utalnak, hogy a poszméhek is ilyesfajta „vásárlói magatartást" követnek.
Az egyik tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a méhek a nektár minőségét a legutóbbi táplálkozási tapasztalatukhoz képest értékelik. A közepes minőségű nektárt tartalmazó etetőre kiképzett méhek például készségesen elfogadták a közepes minőséget, míg azon a társaik, akiket arra tanítottak, hogy jó minőségű nektárt tartalmazó etetőt keressenek fel, gyakran elutasították a kevésbé jót.
A Tennessee Egyetem kutatói azt szerették volna megtudni, hogy az olyan virágjellemzők, mint például az illatok, a színek és mintázatok szolgálhatnak-e termékcímkékként a méhek számára. A laboratóriumi kísérlet során méhcsoportokat tanítottak meg arra, hogy bizonyos mesterséges virágszíneket jó minőségű „nektárral" társítsanak. Ez a nektár egy olyan cukoroldat volt, amelyet a szakemberek manipulálhattak – számolt be Claire Therese Hemingway vezető kutató a The Conversation hasábjain.
Az egyik méhcsoportot például megtanították arra, hogy a kék virágokat a jó minőségű nektárral társítsák. Ezután közepes minőségű nektárt kínáltak nekik kék vagy sárga virágokkal, és a méhek szívesebben fogadták el a közepes minőségű nektárt akkor, ha az sárga virágból származott, a kéktől ugyanis jobbat vártak.
Egy másik kísérletben a méhek két egyformán vonzó virág közül választhattak, az egyikbe több volt a cukor, de nehezebben töltődött fel, míg a másik, alacsonyabb cukortartalmú könnyebben feltöltődött. A méhek nagyából azonos valószínűséggel választottak a kétféle virág közül. A kutatók ezután egy olyan harmadik virággal bővítették a választékot, amely még alacsonyabb cukorkoncentrációjú volt, vagy még lassabban töltődik fel. Kiderült, hogy e „gyenge" virágok jelenléte, jóval vonzóbbá tette a korábbiakat – olvasható a cikkben.
Ez a kutatás nagyon jelentős eredményekkel zárult, hiszen poszméhek és más beporzók viselkedésének megértése fontos lehet az emberek számára.
A gazdálkodók stratégiailag hasznosíthatnák azt a viselkedésmódot, miszerint a méhek gyakrabban látogatnak meg bizonyos virágokat más virágok jelenlétében. Csakúgy, mint az üzletekben a polcokon, ahol a vonzó lehetőségek mellett nem vonzókat is kínálnak, hogy még kívánatosabbá tegyék az előbbit, így a gazdálkodók bizonyos virágfajokat ültethetnek kultúrnövényekbe vagy azok közelébe, hogy növeljék a célnövények látogatottságát.