Szeptember közepén már ott tartunk, hogy befejezzük az aratásokat, így el kell kezdenünk a vetés tervezését, ami több fronton is igen nehéz lesz az idei évben – írja a novenyvedoszer.hu Morva Tamás cikke alapján.

vetés

Az időjárás alakulása és a felvásárlási árak komolyan elgondolkodtatnak mindenkit azzal kapcsolatban, hogy mit érdemes vetni.

2025-ben enyhítésnek számít, hogy a vetésváltási kötelezettséget ki lehet váltani termény diverzifikációval:

  • 10 hektár feletti, de 30 hektár alatti gazdálkodók esetében: legalább kétféle növénykultúrát vetnek, méghozzá úgy, hogy a legnagyobb területen termesztett növény a teljes szántóterület legfeljebb 75%-át foglalhatja el.
  • 30 hektár felett gazdálkodók esetében: legalább háromféle növénykultúrát vetnek, oly módon, hogy a legnagyobb területen termesztett növény a teljes szántóterület 75%-át fedi le és a második legnagyobb és a legnagyobb növénykultúra együttes területe nem haladhatja meg a teljes szántóterület 95%-át.

A másik könnyítés a kötelező parlagoltatás megszüntetése. 2025.-től nem szükséges parlagoltatni, csak a nem termő tájképi elemek megőrzésének kötelezettsége terheli a gazdákat.

Akik az agrár-környezetgazdálkodási támogatásban akarnak indulni, azoknak már a vetés tervezése kapcsán érdemes néhány dolgot szem előtt tartaniuk. A tervek szerint azon táblákon, amelyek 12%-os lejtésűnek minősülnek, nem termeszthetnek dohányt, cukorrépát, takarmányrépát, burgonyát, csicsókát, kukoricát, napraforgót és édes burgonyát.

Ez az intézkedés – ami alap vállalás lesz az új AKG-ban – nem kedvez a dombvidéken gazdálkodóknak.

Mi számít 12%-os lejtésű táblának?

A jogszabály szerint a 2 hektár alatti táblák esetében, ha a MEPAR fedvény szerinti 12%-os lejtésű terület a tábla 50%-át meghaladja, akkor 12%-os lejtésű a tábla. Amennyiben a 2 hektárt meghaladja a terület, akkor a 12%-os lejtésű fedvény legalább 1 hektár összterületet fed le a táblánkban, akkor számít annak. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a MEPAR fedvény szerint. Azaz nem a terepen kell megmérnünk a lejtő területét, hanem a MEPAR-ban.

Vetésszerkezeti előírás – választható kiírás

Az előző AKG-val szemben ami ebben változás az az, hogy a régi 5% zöldugar és 15% szálas pillangós vállalás módosítva lesz úgy, hogy a zöldugar és a szállas pillangós együttes részarányának 20%-nak kell lennie. Egy kritériumot tesz még bele a jogalkotó, hogy csak a zöldugar kultúrának kell legalább 5%-os területaránnyal rendelkeznie! Tehát akár az egész 20%-ot megvalósíthatjuk zöldugar kultúrák vetésével! – írja Morva Tamás, hozzátéve, hogy visszakapcsolva az előző ponthoz: érdemes azokra a területekre helyezni a zöldugar kultúrákat, ahol 12%-os lejtős a táblánk.

Zöldugar vagy méhlegelő szegély fenntartása – választható kiírás

Nagyon fontos, hogy ebben az esetben senkinek eszébe ne jusson méhlegelőként teljesíteni a vállalást, hiszen akkor nem lehet elszámolni a zöldugar vetésszerkezeti előírásba!

A változás az előző periódushoz képest az, hogy már nem kerületet kell mérnünk, hanem a teljes bevitt kötelezettséggel érintett területünk 5%-os területarányában kell 6-10 méter közötti növényvédő szer mentes zöldugar szegélyt létesítenünk. Végre nem kell folyómétert mérni, csak területet.

Egyszerű példával: 100 hektár bevitt AKG-s területen 5 hektárnyi 6-10 méter közötti zöldugart kell létesíteni. Ez számolás szempontjából könnyebb, viszont az biztos, hogy több területet kell beáldoznunk – olvasható a cikkben.

Hogyan tudjuk jól kombinálni?

A fentebbi két vállalás választása esetén két legyet üthetünk 1 csapásra: a zöldugar szegély legalább 5%-a a területünknek és ez a minimális zöldugar elvárás a vetésszerkezeti előírásnál is!

Itt jöhet a mentőöv a dombvidéki gazdálkodóknak. Ha a 6-10 méteres zöldugar csíkokat úgy tervezzük, hogy szépen elvagdossuk a 12%-os MEPAR fedvényeket oly módon, hogy azok ne legyenek többek 1 hektárnál akkor már ki is kerültük a kapásnövény tiltási kötelező vállalást. Hiszen nem a KET (kötelezettséggel érintett terület) 12%-os lejtését vizsgálja a rendszer, hanem a táblák 12%-os lejtését. Tehát egy KET-ben több zöldugarral elválasztott tábla van, akkor azzal fel lehet oldani a gordiuszi csomót – írja a szerző.

Maximum 5 hektáros táblaméret – választható kiírás

A tervek szerint változás lesz az új AKG kiírásban, hogy a következő ciklusban nem lesz elfogadott az egymás mellé vetett ugyanolyan növénykultúrák más táblába írása. Az előző ciklusban elég volt 60 cm-es kihagyás a két azonos kultúra között és már azonnal más táblának lehetett minősíteni. A következő kiírásban legalább 2 méteres zöldugar kultúrával kell elválasztani az azonos táblákat egymástól.

Ez sajnos azért probléma mert jelen állás szerint így kell eljárnunk a szomszéddal szemben is. Tehát, ha mind a ketten napraforgót vetnek és nincs a két növény között fenológiai eltérés, ami azért kapás növényeknél ritkán szokott előfordulni, akkor el kell választanunk a két táblát. Az az elvárás, hogy ilyen esetben 2 méteres zöldugar elválasztást biztosítsunk a szomszéddal is.

Aszály- vagy erózióérzékeny területek korlátozása – választható kiírás

A jelenlegi információk szerint lesz egy szabadon választható vállalás, miszerint az aszály- vagy erózió érzékeny területeken a kapásnövények részaránya maximum 20% lehet. Csak az érintett területek vonatkozásában kell számolni. Tehát csak a MEPAR szerint ilyen besorolás alá eső területeken kell betartanunk ezt a vállalást. Ami a leglényegesebb; nem szükséges választani!

Fémzárolt vetőmagok

Elvileg választható előírás, de az AKG felhívásában szerepel, hogy minden indulónak be kell tartani az integrált növénytermesztés alapjait. Igazából mindenkire kötelező érvényű, hogy fémzárolt vetőmagokat kell alkalmazni. Így aki fontolgatja az AKG indulást, azok az őszi kalászosok esetében is fémzárolt vetőmagokkal kezdjék meg a vetést! – tanácsolja Morva Tamás.