A mediterrán kártevők egyre-másra meghonosodnak hazánkban. Ennek az a magyarázata, hogy olyan enyhék a telek, hogy a behurcolt kártevő rovarok át tudnak telelni és nem fagynak meg. Egyik ilyen kártevő rovar a szelídgesztenye gubacsdarázs – írja a novenyvedoszer.hu

Szelídgesztenye gubacsdarázs – fotó: Csóka György/Wikimedia

A szelídgesztenye rügyeiben él és sokáig rejtett életmódot folytat

"Az egész világon károsít, így Kaliforniától Japánig. Keleti eredetű rovarról van szó, amelynek megjelenését Japánban már a negyvenes években leírták, majd utána kezdett el a világban terjedni, így megjelent Olaszországban és hozzánk legközelebb Szlovéniában 2005-ben találták meg. Hozzánk az Olaszországból behozott facsemetékkel került be 2007-ben, az első feljegyzések szerint Üröm határában egy családi ház kertjében jelent meg.

Találó a hazai elnevezése, ugyanis a szelídgesztenye rügyeiben él és sokáig rejtett életmódot folytat, ezért nagyon nehéz találkozni vele ebben a korai fejlődési stádiumában. Csak akkor vesszük észre, amikor az 1 centiméteresre duzzadt rügyekből kirepült és csak a röpnyílását látjuk ezekben a fertőzött rügyekben. Ekkor már késő a védekezés, de amúgy nagyon nehéz lenne vegyszeresen, permetezéssel védekezni ellene, ezért a legjobb megoldás a fertőzött ágrészek levágása és elégetése" – olvasható Zsigó György cikkében.

Kizárólag a szelídgesztenyefán károsít

"A szlovén és olasz szakemberek már korábban elkezdték a védekezést hasonlóan a szőlő rettegett kabócája ellen, ezért az ő tapasztalataikra számíthatunk mindenképpen. A szelídgesztenye gubacsdarázs kizárólag a szelídgesztenyefán károsít, a vadgesztenyéhez semmi köze ennek a rovarnak. Nincs más termesztett növény sem, amelynek ártana, ezért csak a szelídgesztenye termesztőknek kell felkészülni a védekezésre. Mivel egész télen áthúzódik a fejlődése, ezért ez okozza a védekezés nehézségét, ugyanis júniusban leteszi a tojásait a darázs a szelídgesztenyébe, majd elkezd kifejlődni a lárva anélkül, hogy ezt észrevennénk.

A rügyekben áttelelnek, majd tavasszal megkezdődik a lárvák növekedése, de ekkor már nem lehet mit tenni, hiszen ez a duzzadt rügy vegyszerekkel nehezen átjárható. Azt a kártételi fázist kellene megtalálni, amikor még nincs röpnyílás ezeken a gubacsokon, mert ekkor még a levágásukkal elpusztíthatók" – olvasható a cikkben.

Több éven át tartó erős fertőzése a faegyedek pusztulását is okozhatja

"A szelídgesztenye gubacsdarázs (DK) (Dryocosmus kuriphilus Yasumatsu, 1951) (Hymenoptera, Cynipidae) világszerte a szelídgesztenyék (Castanea spp.) egyik legjelentősebb és legveszélyesebb kártevője – a vegetatív rügyek megtámadásával jelentősen csökkenti a hajtásképződést, ezen keresztül pedig a termés mennyiségét is.

A DK is jól igazolja azt a közismert tényt, hogy a behurcolt rovarfajok megtelepedésük után általában gyorsan terjednek és jelentős károkat okoznak. Sikerük egyik legjelentősebb oka, hogy populációikat szabályozó természetes ellenségeiktől „megszabadulnak" és az újonnan meghódított területeken honos parazitoid fajok (legalábbis a megtelepedést közvetlenül követő időszakban) nem képesek hatékonyan szabályozni populációikat" – írja a szakember.