Mit kell tudni a molyokról? Melyik okoz kárt, és melyek azok, amelyektől nem kell tartanunk?Dr. Tóth Balázst, a Magyar Természettudományi Múzeum lepkegyűjteményének muzeológusát erről kérdezte a 24.hu.
A molylepkék jellemzői
A molyok a lepkék közé tartoznak, és rengeteg eltérő családot alkotnak, nincs olyan rendszertani bélyeg, amely alapján egyetlen csoportba lehetne összevonni őket. Magyarországon kb. 2300 molylepkefaj ismert, ami hatalmas fajgazdagság. A lepkék összesen 3600 fajjal képviseltetik magukat, azaz a hazai lepkék majdnem kétharmada molylepke.
A molylepkék általában kisebb termetű, keskeny szárnyú lepkék. A kifejlett lepkék között vannak nektárral, de virágporral táplálkozók is, a hernyók lehetnek növényevők, ragadozók, korhadékot fogyasztók, sőt olyanok is, amelyek képesek a szarut feldolgozni, azaz állati szőrt fogyasztanak. Friss kutatások szerint a nagy viaszmoly hernyója még a műanyag zacskón is megél.
A tollasmoly
Ha jókora, háromdimenziós T alakú rovart látunk az otthonunkban, az a tollasmoly, és jó, ha tudjuk róla, hogy semmiféle kárt nem okoz. Hazánkban kb. 60 tollasmolyfaj él, melyek különleges alakjuknak köszönhetően könnyen megkülönböztethetők a többi molytól. Hernyóik leveleket, rügyeket, bimbókat rágcsálnak, az imágók pedig nektárt szívogatnak. Két fajuk, a magyar egytollúmoly és a hangyabogáncs-tollasmoly védett rovar.
Nevüket különleges szárnyaikról kapták, amelyek mélyen, szinte a tövükig hasogatottak, az úgynevezett szárnyrojtok két oldalt lelógnak, olyan látványt nyújtva, mint a madártoll. Nyugalmi állapotban a szárnyaikat a testükre merőleges síkban tartják összezárva, illetve egyesek még feljebb húzzák Y alakot formálva. „Szárnytollaikat" ilyenkor beredőzik úgy, mint ahogy egy legyezőt csukunk össze. Fejük a keskeny testükkel és szárnyaikkal megegyező szélességű, ezért olyan, mintha egy jókora T betűt látnánk magunk előtt. E forma az álcázást szolgálja, ebben a testhelyzetben ugyanis nem tűnik lepkének, így a ragadozó valami elágazó növényi szárnak gondolhatja.
A tollasmoly nevét különleges szárnyairól kapta – fotó: Shutterstock
A legtöbb tollasmolyfaj egyedei nyárra válnak imágóvá, párosodnak, lerakják a petéiket, és még a nyár folyamán elpusztulnak. Az új generáció még azon a nyáron hernyóvá fejlődik, táplálkozik, a telet is így vészeli át, majd bebábozódik, és kora nyáron lepkeként bújik elő, hogy maga is szaporodjon. Persze itt is vannak kivételek: a közönséges tollasmoly például lepkeként túlél egy telet, és a következő évben is képes utódokat létrehozni.
Okoznak kárt a tollasmolyok?
Nem csípnek, nem szúrnak, nem harapnak, sem az emberben, sem a lakásban nem tesznek kárt. Ha valaki megpillant egy nagyobb "háromdimenziós T betűt" pihenni az otthonában, ne bántsa. Városi környezetben leggyakrabban a szalmaszínű, barnás foltokkal mintázott közönséges vagy a hófehér színű fehér tollasmollyal találkozhatunk – mondta el a szakember. De mi a helyzet a többi molyfajjal?
Ruhamoly
A ruhamolyok szó szerint megeszik a ruhákat, akár komoly károkat is okozva. Ez a rovar állati szőrre specializálódott, így a gyapjúból készült holmikat veszélyezteti; a természetben igen fontos szerepet tölt be, nagyon kevés szervezet képes ugyanis a szarut feldolgozni és ezzel az állati szőröket lebontani.
A legújabb kutatások szerint Afrikából származik, és feltehetően a XIX. században népszerűvé váló szafarikkal, egzotikus vadásztúrákkal hurcolták be Európába.
Ha a ruhamolyra lepkeként gondolunk, jó, ha tudjuk, hogy ebben a stádiumban nem táplálkoznak, hanem párt keresnek, majd elpusztulnak; a károkat a hernyók okozzák. A hernyók érzékenyek a levegő nedvességtartalmának csökkenésére, ezért megelőzhető a kártétel, ha gyakran szellőztetjük és napra tesszük a ruhákat.
Aszalványmoly
A konyhában felbukkanó molylepkék közül általában az aszalványmollyal találkozhatunk, melyeket az elülső szárnyak szürke színű külső és drapp belső feléről lehet felismerni. Őshazája feltehetően a Mediterráneum, a déli országokból hurcolhatták szét őket az egész Földön. Ebből következik, hogy hazánkban nem bírják a telet, a hidegben elpusztulnak.
Kedvenc táplálékaik a száraz élelmiszerek, hernyóikat vagy pókhálószerű szövedékeiket megtalálhatjuk többek között a zsemlemorzsában, a lisztben, a kakaóban vagy a fűszerekben. Az imágók nem táplálkoznak, elpusztításukkal a további szaporodást mérsékelhetjük, de a probléma megoldásához a hosszú távú megoldást az jelenti, ha az érintett élelmiszereket kidobjuk, és mindent jól zárható üveg- vagy műanyag tárolóban tartunk.
