Betakarítottuk a kalászost, a szalmát bebáláztuk és ugyanígy jártunk el kaszálóinkon a szénával is. A gondos gazda nem hagyja kint soká a területen az értékes alapanyagokat, hogy aztán az eső (amiből mondjuk, egyre kevesebbet látunk mostanság) kilúgozza belőlük a tápanyagokat, vagy káros penészedést indítson el bennük, hanem mihamarabb beszállítja telephelyére, ahol gondoskodik megfelelő tárolásukról.
S ezzel meg is érkeztünk cikkünk fő témájához: nem mindegy, hogyan történik a tárolás. Szigorú szabályok vonatkoznak rá, jogszabály határozza meg, mekkora védőtávolságot kell tartani például az elektromos légvezetéktől.
Nem véletlen a szigor, hiszen a bálatüzekkel mindig nehéz dolguk van a tűzoltóknak. 2020-ban például ezer bála semmisült meg tűz következtében Zalabéren, az oltás pedig mintegy másfél napot vett igénybe. Ez jelentős erőket von el más, esetleg fontosabb feladatoktól.
Egyáltalán nem mindegy, hogyan helyezzük el a bálákat – forrás: Pixabay
Az ilyen tűzeseteknél mindig nagyon nagy mennyiségben van jelen az éghető anyag, s emellett a jellemzően lakott területektől messzebb eső tüzeknél a nehezebb megközelíthetőséggel és a korlátozott oltóvíz-mennyiséggel is számolni kell. A kazaltüzek jellemzője, hogy a tűz terjedése gyors, amit az erős szél és a száraz időjárási körülmények tovább növelhetnek. A tűz következtében a bálakötözők veszítenek szilárdságukból, megolvadnak és elpattannak, ezért a bálák szétesnek, növelve az oltási munkálatok során a balesetveszélyt. A tűzoltás vezetőjének gyors és határozott döntéseket kell meghoznia az élet- és vagyonbiztonság érdekében. Abban az esetben, ha közvetlen életveszéllyel nem kell számolni, nem az életmentés, hanem a még nem égő kazlak tűztől való megóvása az elsődleges feladat.
Erőgépekkel is segíthetünk az oltásban
A hatékony beavatkozás érdekében fontos a felderítés során a tűz helyének, terjedési irányának és intenzitásának pontos behatárolása. A pontos helyzetfelmérésben – mit és milyen módon veszélyeztet a tűz – nagy segítség egy helyismerettel rendelkező ember jelenléte. A kazaltüzek oltásánál az emberi erő és a tűzoltó-technikai eszközök igénybevétele intenzív. Az ilyen jellegű tűzeseteknél különböző erőgépek is segíthetik a tűzoltók munkáját. A kazalban lévő és még nem égő bálákat erőgép segítségével gyorsan el lehet távolítani, valamint a végleges oltáskor, a kazal és a bálák szétszedésénél tesznek jó szolgálatot. Amikor az erőgép megbontja a bálákat, a tűzoltók vízsugarakkal és kéziszerszámokkal elvégzik az utómunkálatokat. A munkák befejeztével fontos a terület átadása őrzésre az esetleges fellángolások, az újbóli tűz megelőzése érdekében.
De lássuk a tárolásra vonatkozó részletes szabályozást!
A területen
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 54/2014 (XII.5.) BM rendelet értelmében:
222. § (1) A mezőn összerakott kazal, valamint a rostnövénytároló elhelyezésénél a szélső tárolási egység és a környező
a) fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására vagy forgalmazására szolgáló építményektől legalább 200 méter,
b) egyéb építményektől legalább 100 méter,
c) vasúti vágányoktól – a rostnövénytároló ipari vágányát kivéve – legalább 100 méter,
d) közúttól, erdőtől, lábon álló gabonától legalább 25 méter és
e) nagyfeszültségű, föld feletti villamos vezetéktől a legfelső villamos vezeték és talaj közötti távolság háromszorosa, de legalább 20 méter
tűztávolságot kell tartani.
A bálatüzek oltása mindig nagy kihívás – forrás: Pixabay
Az állattartó telepeken
(2) Az állattartó telepeken a legfeljebb egy évre elegendő alomszalma- és szálastakarmány-szükségletet üzemi tárolásnak kell tekinteni.
(3) A kazlakat úgy kell elhelyezni, hogy a második sorban levő kazal az előző sorban levő két kazal közé kerüljön.
(4) A kazlak, valamint a sorok között a nagyobb kazalmagasság háromszorosát, de legalább 20 méter távolságot kell biztosítani.
(5) A mezőn összerakott szálastakarmány-, szalma-, rostnövény-kazlak körül legalább 3 méter széles védősávot kell kialakítani szántással vagy tárcsázással.
223. § Dohányozni csak szélcsendes időben, a kazaltól legalább 30 méter távolságra szabad.
224. § (1) A rostnövény osztályozása esetén egy időben legfeljebb 4 kazal vagy tárolási egység bontható meg.
(2) A rostnövény csak a tárolón kívül és a szélső kazaltól 10 méteren túl sátorozható ki. A sátorozási területen minden megkezdett 10 000 m2 alapterület után 10 méteres tűztávolságot kell biztosítani.
