A dél-alföldi gazdák amellett, hogy a kukorica és a napraforgó termesztésének lettek a vesztesei, még a szálastakarmány esetében is komoly problémákkal küzdenek. Így volt ez tavaly is, amikor éppen elegendő mennyiség termett.
A történelmi aszály idején, 2022-ben az összefogás eredményeképpen a dunántúli gazdák nem csak az alföldi, hanem a Heves vármegyei gazdáknak is szállítottak annyi takarmányt, ami elegendő volt a téli időszakban. Az ország másik részéből az idei évben is szükség lesz erre a segítségre, de csak igen magas áron tudják megoldani a szálastakarmány szükséglet biztosítását azok, akik megfelelő háttérrel rendelkeznek, vagy szerencsésebb éghajlati körülmények között termelhetnek – írja a novenyvedoszer.hu
Szálastakarmány: csak igen magas áron tudják megoldani a szükséglet biztosítását – fotó: pixabay.com
Szénából a gazdák elvileg önellátók, de azok az időszakok, amikor megemelkedtek az árak ráirányították a figyelmet arra, hogy mindenkinek az az érdeke, hogy önellátó legyen és ne kelljen vásárolnia takarmányt. Wágenhoffer Zsombor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara állattenyésztési és beszállítóipari tagozatának az elnöke is erre hívta fel a figyelmet, aki szerint a hazánkban megtermett szálastakarmány nem mindenhol lesz elegendő az állatállománynak.
"Annak ellenére, hogy a nyár rendkívül aszályos volt, szeptemberben megérkezett az eső, emiatt újra zöldellnek a legelők a csapadék eloszlásnak megfelelően, de ahhoz képest, hogy mekkora szárazság volt nyáron, el kellett kezdeni az állatokat már júniusban etetni, amit egy hónappal később szoktak elkezdeni. Ennek ellenére viszonylagos nyugalom van az országban, a gazdák döntő többségének megvan a takarmány szükséglete, vagy azért, mert tavalyról betárolták, vagy azért, mert idén az első kaszálásnál már előre gondoskodtak róla"
– fogalmazott az elnök.
Ebben az évben az állatok etetésére nagyon kevés takarmányt tudtak biztosítani a dél-alföldi gazdák. A tavalyihoz képest csak harmada, negyede a termés.
A Homokhátságban, a szálas takarmányoknál áprilisban alig volt csapadék, így az állattenyésztéssel foglalkozó gazdák arra panaszkodnak, hogy a vetésterületükön – amíg tavaly kényelmesen biztosítva volt az egy évre való takarmány – most csak a töredékét sikerült előteremteni. Jelenleg nem tudják, hogy télen mivel etetik majd az állatokat.
.jpg)
A hazánkban megtermett szálastakarmány nem mindenhol lesz elegendő az állatállománynak – fotó: pixabay.com
Elsősorban a réti széna az a növény, amelyet a gazdák termesztenek, de ez nem lesz mindenhol elegendő, mivel az állatoknak a genetikai potenciálja olyan mértékben megemelkedett az elmúlt évtizedekben, hogy a széna nem tud maradéktalanul megfelelni a fehérjeigénynek, ezért lucernaszénát és egyéb, pillangósokból készült szénát szoktak még adni nekik, illetve kiegészítésként szalmát.
A szalmát azonban nem szabad összekeverni a teljes értékű tömegtakarmánnyal, mert azzal energiát és fehérjét csak minimálisat lehet bevinni, ezért erre csak mint kiegyenlítő rostra tekintenek.
_fill_540x300_0.jpg)
